Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 33. (Budapest, 1964)

Palla Ákos: Újabb adatok Buda hőforrásainak történetéhez

A Gellérthegy déli oldalán levő barlangok emberi településhelyek voltak és mint ilyenek, összefüggésben állhattak a Sáros fürdő hévizeivel. Időszámításunk előtt 1000—1300 esztendővel lassan letűnik a bronzkor és helyét a hallstatti kultúra, a vaskorszak foglalja el; a délről északra haladó népek, az illír-pannonok periódusa következik, és tart egészen időszámításunk előtt kb. 100 évig. Ezután újabb nép, a kelta lép e földre, vonulási iránya nyugatról kelet felé tart. Később pedig, amikor a világuralomra törekvő Rómának Pannónia is behódol, akkor e helyen megtelepedve már a kelta nép eraviscus törzsét találják. „Csöndesen alkotó népek közé tartoztak, ők rakták le fővárosunk alapjait" Mivel pedig a világpolitikában jelentős szerepe volt a hatalmi törekvéseknek, Pannónia déli részén lakó illír-kelta népek állandó háborúskodása ütközésbe került a római hatalmi törekvésekkel, majd ellentétbe a világpolitikával, amelynek hadászati, kereskedelmi és főleg gazdaságpolitikai érdekei közvetlen kapcsolat létesítését követelték északi tartományaival. Ezért e nép meghódítása lett a cél. Augustus végrendelete erről a következőket őrizte meg : „Pannónia népeit, akiket az én uralmam előtt a római nép még sosem hódított meg, legyőzte Tiberius Nero, aki akkor mostohafiam volt és akkor a limest kitolta egészen a Duna folyam partjáig." Ez az esemény, a DrávaSzáva közének megszállása időszámításunk 9. évében történt. A római kultúra nem irtotta ki az őslakosságot, azok tovább élték elszigetelt életüket a Rác fürdő környékén, a Gellérthegy déli lankáin egészen Budafok határáig. E hely volt Aquincum kelta őse, amelynek nevét előbb latinosan az ottani 5 hévforrás után aqua quinque után származtatták, majd különböző megállapítások kelta eredetet igazolnak, „ac-ink", a bő víz név alapján indulnak ki. Végül a nyelvtudomány azt igazolta, hogy e szó illír eredetű és mint ilyen acinco szóból származik, amely a vidéknek bővizű forrásaiban talál magyarázatra. Miután pedig a legújabb kutatási eredmények megerősítették Tacitus állításait; ma már az eraviscusokat illír származásúaknak tartják, ezért tehát a névadásban valószínűleg az illír szó lehet a legmegközelítőbb. Egyes kutatók szerint a Gellérthegy környéki illír-kelta székhely nevet a rómaiak kölcsönvették és alkalmazták az északfelé alapított katonai tábor mellett keletkezett polgári városrészre.