Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 33. (Budapest, 1964)

Palla Ákos: Újabb adatok Buda hőforrásainak történetéhez

A római civilizáció okszerűen kiterjedt Pannóniára és ez hozza létre az itáliai típusú fürdőépületeket mind a katona, mind a polgár­városban annál is inkább, mivel Aquincum kultúrája nem marad­hatott el más korabeli municipiális római városétól. Aquincum hegyvidékéből fakadó számos forrás sokkal ismertebb, mintsem arró beszélni kellene, egyébként azt több monográfia bőségesen feldolgozta. Közismert tény, hogy a polgári élet fellendülését nyomon követi mind Pannóniában, mind Dáciában a fürdőélet kialakulása. E két tartományban igen sok emlék őrzi a hévforrásoknak terápiás cél szolgálatában való használatát. Fogadalmi oltárok: Nymphis medi­ces : Nymphis Perennibus, Fontibus Calidis felirattal mind beszédes megnyilvánulásai a római mitológia perszonifikáló értelmezése gyanánt magyarázott gyógyforrások iránt táplált hálának. A gyó­gyító hatás feltétlen ismeretét bizonyítják Mehádiában (ad Mediám) megtalált feliratos fogadalmi oltárok, amelyek szövege határozot­tan dicséri a meleg források gyógyító erejét és ebből folyó hálára késztető jótékony cselekedetét. Ilyen és hasonló feliratú fogadalmi oltárok változó mondókájú, de mindig azonos célú szöveggel Pannó­nia, és Dácia több helyéről ismeretesek. A Buda környéki források életében ez a korszak az első, amely a fürdőkultúrába lendületet visz, s innen ma már több mint tíz római kori fürdőt ismerünk, amelyek között katonai, polgári és magán célokat szolgálók is vannak. A szakírók korábbi megállapításai a gyógyító hatásokat illetőleg feltevésekre voltak alapozva, javarészt empíriás legendában leltek magyarázatot, ma ez tudományos bizonyosság. A római korból származó nagyszámú hálálkodó felirat tanúságán túlmenőleg érdekes megemlíteni a Táborhegyen 1929. évben kiásott múmiasírt. Effajta sírlelet, illetőleg a mumifikációnak ez a módja a mi földrajzi fekvésünk alatt mindeddig ismeretlen volt. „A tábor­hegyi múmia 158 — 159 cm magas, 50—60 éves öregasszony volt, mégpedig Bartucz megállapítása szerint az alpi rassz (homo alpinus) álak körébe tartozott. Néhány fogon fogkő, a két térdízületben pedig előrehaladt köszvényes csontlerakódások láthatók. Utóbbi nyomai a váll, könyök és kéz ízületeiben is felismerhetők." A mumifikálás mód­járól feltételezik egyes szakemberek és kutatók, hogy a halott Róma

Next

/
Oldalképek
Tartalom