Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)

KEMÉNY MÁRTON: Gazdálkodási minták - kapcsolatháló - közösségi norma. Egy kapitalizálódó falu agrárlakosságának társadalmi kötelékei

be egy Csepel traktorra háztáji gazdaságának fejlesztéséhez, I 970-ben. A traktorhoz ekét, tárcsát, boronát és egyebet is vett, valamint saját maga készített egy sorhúzót is, így elsősorban a föld kézi vetéshez, ültetéshez való előkészítését és a szállítást teljes mértékben maga végezte. Ezzel az eszközkészlettel mező- és erdőgazdasági szolgáltatást is vállalt egész Muraszemenyén. Apósa korán meghalt, fiának idejét vállalati állásai kötötték le, így a háztáji gazdaságban és a háztartásban fontos szerep jutott a család nőtagjai­nak, a gazda feleségének, anyósának és menyének. Disznót hizlaltak, kizárólag saját szük­ségletre, és két tehenet tartottak, melynek fölösleges tejét a tejcsarnokba vitték. A te­héntartással egy időre felhagytak, majd 1991 -tői ismét neveltek egy tehenet és később egy üszőt is, hogy az I 987-ben, illetve 1991-ben született unokáknak legyen tej. A téesz fölszámolásának idején, 1992-ben két tagban papír szerint 6,5 hektár földet vettek birtokba a család női tagjai. A földterületből három hektárt részaránytulajdonként kaptak (a három nő egy-egy hektárt), a többi pedig a gazda anyósának és feleségének öröksége. Ezenkívül a gazda felesége kapott 3,8 aranykorona értékben egy erdőrészt is örökségként, amit az erdőgazdaság gondoz. A gazdának is járt szülei után örökség, ő azonban máig a szekrényben őrzi a jegyeket. A földön búzát, triticalét, árpát, kukoricát termelnek, melynek fölöslegét a környékbeli falvakban szokták eladni takarmányban szűköl­ködő családoknak. Korábban zabot is termesztettek, és a környéken értékesítették, ám a piaci viszonyok kedvezőtlen alakulása miatt felhagytak vele. A termények ma az állatok táplálékául szolgálnak, de az I 990-es évek végéig, a letenyei malom megszüntetéséig még lisztet is őröltettek maguknak búzából. Nagykanizsára már nem mennek őröltetni, mi­vel az üzemanyagköltségek miatt nem érné meg. A lisztet saját ételeik, például tészta­félék elkészítéséhez használták, kenyeret évtizedek óta nem sütöttek. Négyszáz négy­szögöles szőlőterületük csak a család csemegeszőlővel és borral való ellátását szolgálja. Az I 99 i -ben vásárolt tehenet teje és az abból készített túró és tejföl miatt tartot­ták, ami saját szükségleteiket elégítette ki, a tehén borjait fölnevelve pedig minden év­ben adtak el vágómarhát a zalaegerszegi húsipari üzemnek. A tehenet 1999-ben elad­ták, mivel már senki nem vállalta a fejesét, fejőgépre pedig egyrészt nem érte meg beru­házni, másrészt annak a feladatai is a gazdára és fiára hárultak volna. Két évvel később, 2001 -ben a gazda fia vett három hároméves bikaborjút, és azóta marhahizlalással fog­lalkozik. Emellett disznót is tartanak: átlagosan három anyájuk és húsz süldőjük van, melyeket a házhoz érkező felvásárló visz el. Baromfit csak saját fogyasztásra tartanak. A kisüzemben alkalmazott agrotechnika a rendszerváltás után a szinte folyamatos beruházásoknak köszönhetően sokat fejlődött, a földszerzést mindjárt a géppark kibő­vítése követte. A régi Csepel helyett vettek négy új traktort, és a faluban egyedüliként beszereztek egy aratógépet is (egyiket sem téesztől, hanem különböző vállalkozóktól, illetve a gazda fiának egykori munkaadójától, a városgazdálkodástól). A kombájnt azon­ban kis mérete, alacsony teljesítőképessége miatt ritkán használják, ezért a gabona leara­tását egy csörnyeföldi vállalkozóra bízzák. Ezt és az alkalmanként rokonok, napszámo­sok segítségével történő behordást leszámítva mindent maguk végeznek, és - míg 1997­ig még kézzel vetettek (alkalmi ruhából), ültettek és törték a kukoricát - ma már teljes egészében gépesítve, hiszen az ekék és tárcsák mellett trágyaszórót - amivel a gabonát is vetik -, kukoricavető gépet, kukoricaszedőt, fűkaszát és szártépőt is beszereztek, il­letve a gazda maga is készített szártépőt és sorhúzót stb. Az eszközök egy részét nem vásárolták, hanem elcserélték: például az egyik környékbeli vállalkozótól kapálógépük fe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom