Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 6/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2003)

Tabló - Közhely és játék. Bana József - Perger Gyula, szerk.: Homo Ludens I. Kriston Vízi József

KRISTON VÍZI JÓZSEF Közhely és játék Bana József - Perger Gyula, szerk.: Homo Ludens I. Győr: Városi Levéltár. 2002. 171 p. /Győri tanulmányok, 26./ A játékot és a játszást járja körül immár évek óta különböző aspektusok középpontba állításával a Mediawawe fesztiválok idején Győr városának két jelentős szellemi műhelye: a Városi Levéltár és a Xantus János Múzeum. A hedonizmus (2000), 7\ bűn és bűnhődés ( 1999) vagy a Piroslámpás évszázadok ( 1998) című konferenciákat az elmúlt év májusában A játékos ember elnevezésű követte. Mind az átfogó rendezvény, mind a konferenciasorozat hagyománnyá vált tehát, s az előadók nagy része is összeszokott gárda ma már. Főként a Dunántúlon működő levéltárosok adják az előadók és egyúttal a résztvevők derékhadát; más céhbeli, szakmai „gyüttment" ritkábban fordul meg, de ha igen, maga is hamar belekóstol e közösség szellemi játékszabályaiba, sajátos nyelvezetébe. Ez tükröződik végső soron abban a szellemi kavalkádban, amit Bana József levéltáros és Perger Gyula néprajzos muzeológus szerkesztett egybe Homo Ludens I. kötetcímmel. Itt jegyzem meg, hogy a második kötet - legalábbis jelenleg - nem anyagiak, hanem a többször is felszólított-kéretett szerzők elfoglaltsága miatt nem jelenhetett meg. Jól tudjuk, hogy a játékok egy jelentős részéről a különböző intézményi (egyházi, iskolai) tiltások és rendszabályok mellett vagy éppen azok következményeképpen a levéltárak föltárt vagy éppen alig kutatott fondjaiban találhatunk szép számmal adatot. Néha a mozaikdarabok összerakásával töltött fáradságos és izgalmas időtöltés vezet eredményre, máskor pedig egy-egy korábban már fellelt és „jobb napokra" félretett cédulaköteg alapján bontakozik ki a tanulmányozott kor, majd avval együtt óhatatlanul a szerzők sajátosjátékvilága. Aradi Gábor (Szekszárd) a Tolna megyei iratok 1850-es évekbeli vonatkozó anyagát csoportosította népszerű játékok és szenvedélyes, híres-hírhedett „játékosok" mai meg2 idézésével Népszerű játékok és szenvedélyes játékosok Tolna megyében a 19. század ötvenes éveiben című tanulmányában (7-16. p.). A következő cikkben - Sorshúzás, fur. fang, csel, csalás - Csekő Ernő (Sopron) a politikai játszmák terminológiáját - nem minden aktualizált áthallás nélkül - vetíti rá jobb sorsra érdemes és valójában a pozitív kimenetet alapvetően magában hordozó, ám többértelműsége miatt oly sérülékeny játék szavunk képzetkörére ( 17-34- p.)- A címben szereplő fogalmak közötti kapcsolatot tudatosan fűzi, s hoz ily módon számos új és meghökkentő példát a magyar törvényhatósági bizottsági manipulációkra 1877-től 1910-ig. Szerzőnk Klein Ödönt, Széli Kálmán miniszter sajtóosztályának korabeli vezetőjét idézi: „...Európa többi országához képest a választási korrupció Magyarországon nem a kormányok saját párt- és hatalmi céljait, hanem ennél felsőbb állami célt szolgált: a kiegyezést." (32. p.) 58 E tematikus csoportba tartozik Kósa László (Kaposvár) írása is - Törekvések játékka-