Gráfik Imre: Néprajzi Közlemények 15. évfolyam, 1-4. szám - Szállítás és közlekedés Szentendre szigeten (Budapest, 1971)
Települések a szigeten
kült és növelte a sziget lakosságát. A török kort követően emlékek és történelmet megőrző legendák nem foglalkoznak a szigettel, mivel sem gazdasági, sem különösebb stratégiai jelentőséggel nem birt. Első tulajdonosa feltehetően az egyház volt, s igy kapta évszázadokon át viselt nevét; Monostori sziget. Később, a XVIII.század elején Eszterházi birtok, s ebben az időben irta Schams Ferenc a sziget szőlészetéről: "Pócsmegyer a Monostori szigeten Eszterházi birtoka. Bora fele vörös, fele fehér. A vörös jobb. Ezeket a borokat legalább három évig kell érlelni. Prést nem használnak, a bort földbevájt pincékben tárolják. 1,1 ^ A kapitalizálódás uj fejezetet nyit a sziget történetében. A nagy városok s nem kis mértékben a főváros gazdag ipari munkalehetőségeivel elszívják a szigeti falvak lakosságának egyes rétegeit. Szentendre sziget csakúgy, mint Cgepel szigete, beletartozik a Budapestet körülölelő érdekszférába, s mig Csepel szigete kikötői és gyártelepei révén az ipari kereskedelem felé orientálódik, addig Szentendre sziget a mezőgazdasági kereskedelem terén fejlődik sokat. Mindez tükröződik a gazdálkodásban és a mindennapi életben,valamint a gazdálkodást kiszolgáló teherhordásban és közlekedésben is. A gazdálkodásban előtérbe kerül a gyümölcsösök telepitése, eper és konyhakerti növények termesztése, valamint ezen termékeknek a főváros piacaira való szállítása. A Duna azonban nemcsak védelmet biztosított a sziget számára, de igen gyakran veszedelmet is hozott. Az 1900-as évek elejéig állandó veszedelemként jelentkezett az évrőlévre megújuló kisebb-nagyobb árviz. A Duna magyarországi szakaszán évente két jelentősebb árviz fut le. Tél végén, a hóolvadás idején a jeges ár, jégár, s a koranyári esőzések idején a zöldár. Az első magyarországi dunai árviz emlitése 1012-ből való. 1 ^ A szigetre vonatkozó árvizi feljegyzések későbbiek, de akkor igen gyakoriak. A feljegyzések, mint nagyobb kárt okozókat ismerik az 1732, 1744, 1748, 1768, 1770,
