Gráfik Imre: Néprajzi Közlemények 15. évfolyam, 1-4. szám - Szállítás és közlekedés Szentendre szigeten (Budapest, 1971)

Települések a szigeten

1775, 1780, 1788, 1795, 1799, 1838, 1876, és az 1897-1 árvizeket. Az állandó árvízvédelem miatt már az 1780-as évek végén gondoltak árvizmentesitésre, de a hatóságok szükkebltisége miatt nem történt semmi. Igy az 1800-as évek egyik leghíresebb árvize is felkészületlenül érte a szigetet. Bombolását, pusztítását az alábbi táblázat hiven tükrözi:

1

^ Egészen összedőlt Készben Ház istálló összedőlt Tótfalu 161 102 4 Pócsmegyer 138 63 llnnostor 118 75 _ 3sszesen: 417 240 4 A tragikus esemény figyelmeztetése kevésnek bizonyult. A megbízható gátrendszer kiépítése továbbra is késett, és az 1876-os árviz is készületlenül érte a sziget falvait, s három lábbal még felül is multa az 1838-ast. 1876 februárjában a Duna vízállása a jégtorlódás miatt hirtelen megnőtt, a folyó megduzzadt és a 23-24 közötti éjjelen a Duna Pócsmegyernől betört a szigetre s néhány magasabban fekvő pont kivételével teljesen elöntötte. A házak három hétig álltak vízben, rombadőlt "minden". 1901-ben alapítják meg a Szentendre Szigeti Ármentesitő Társulatot, mely megkezdi a munkálatokat, s 1904-ben a nagy-dunai gát építősével az ármentesítés! munkálatokat be is fejezik. Az utóbbi évek legveszélyesebb árvizének az 1964. évit tartják, mely a lakó településeket ugyan nem érte el, de a gazdasági területeket, szántókat, réteket víz borította. A szigeti falvak elhelyezkedésének általános jellemzői: 1. Mind a négy falu a nyugati kisebb Duna-ág partján van, s a Duna jobb partjával közlekedik.