Gráfik Imre: Néprajzi Közlemények 15. évfolyam, 1-4. szám - Szállítás és közlekedés Szentendre szigeten (Budapest, 1971)

Települések a szigeten

1775, 1780, 1788, 1795, 1799, 1838, 1876, és az 1897-1 árvi­zeket. Az állandó árvízvédelem miatt már az 1780-as évek vé­gén gondoltak árvizmentesitésre, de a hatóságok szükkebltisé­ge miatt nem történt semmi. Igy az 1800-as évek egyik leghí­resebb árvize is felkészületlenül érte a szigetet. Bombolá­sát, pusztítását az alábbi táblázat hiven tükrözi: 1 ^ Egészen összedőlt Készben Ház istálló összedőlt Tótfalu 161 102 4 Pócsmegyer 138 63 ­llnnostor 118 75 _ 3sszesen: 417 240 4 A tragikus esemény figyelmeztetése kevésnek bizonyult. A megbízható gátrendszer kiépítése továbbra is késett, és az 1876-os árviz is készületlenül érte a sziget falvait, s há­rom lábbal még felül is multa az 1838-ast. 1876 februárjában a Duna vízállása a jégtorlódás miatt hirtelen megnőtt, a fo­lyó megduzzadt és a 23-24 közötti éjjelen a Duna Pócsmegyer­nől betört a szigetre s néhány magasabban fekvő pont kivéte­lével teljesen elöntötte. A házak három hétig álltak vízben, rombadőlt "minden". 1901-ben alapítják meg a Szentendre Szi­geti Ármentesitő Társulatot, mely megkezdi a munkálatokat, s 1904-ben a nagy-dunai gát építősével az ármentesítés! munká­latokat be is fejezik. Az utóbbi évek legveszélyesebb árvi­zének az 1964. évit tartják, mely a lakó településeket ugyan nem érte el, de a gazdasági területeket, szántókat, réteket víz borította. A szigeti falvak elhelyezkedésének általános jellem­zői: 1. Mind a négy falu a nyugati kisebb Duna-ág partján van, s a Duna jobb partjával közlekedik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom