Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

III. Szántóföldi gazdálkodás

bu a magot, és láttya, hogy már érett. Akkor rendre lekaszállak, mékszárogattyák. Gyorsan szarod. Asztán csirkékbe raktyák és hazaszálléttyák. A magiéhért elősször rendes cséplőgépen csépelik, um monygyák légubázzák, azután lóherfejtőn eresztik lé. A lóherfejtő a gubábu küfejti a magot. Ha tiszta a mag, aszt szeretik, de ha kigyónyevüfüjj

es,akkor a mag szemetes. A lőherbe gyakran nyől kigyőnyevő füjj.Különössen, ha ritka vőt a lóher. Surü lőherbe ném igen él meg. A, biborhere Biborszinü virágtu kapta a nevét. Nevezik biborlőhernek, vagy csak étyszeruen bíbornak is. Agusztusba vetik. A torőfődet mé'gganajozzák, mekhordozzák, és arra vetik. Kiválő tavaszi ződtakarmány. Lovak, marhák szeretik, de kis zsi~ bának és disznónak is jő. Gyorsan elvirágzik, mégerüsödik a szára, akkor má ném szereti ugy az állat. Szárogatnyi ritkán szokták, csak inkább ződen étetik. TJtánna kukoricát szoktak ütetnyi. Szert május első hetében már el is szokott fogyni. A lucerna A lucernát jó előjavétott fődbe vetik május elején. Több évén át készéttik a fődet lucernának. Kitűnő takarmánynövény ződen is, szározzan is. Kiadós. Többször, néha öccör is meg lehet kaszányi. Szárogatása uty történyik, mind a lóhere. Több évig elél. Nyulszapuka Tavassze vetik a már bevetett gabonafődbe.Asztán másik évén sok takarmányt lead. De csak éccér lehet kaszányi. Száraztakarmánynak használlak. A ló szereti ropogtatnyi. A szarvaskerep Csak mintegy husz év óta ismeretes. Régén ném termesztették, ném vót. Tavassze vetik gabonára, mind a lóhert. Léhátozzák, hok kü ne pattog-gyon,ha meleg van. Hat évig is elél. Jó ződtakarmánynak is, meg szárogatnyi is. Sokan szarvaskeretnek, vagy csak étyszeruen keretnek hijják.