Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 2. szám - Az átányi gazdálkodás ágai (Budapest, 1961)

Növénytermesztés - Borsó

Borsó A 30-as évekig a borsó nóg ősapán az átányi kertek lakója volt, vagy az árpaföldsk sarkában kapott egy kis szögletet. Azért vetették csapán, hogy megteremje a háztartás évi szükségletét. "Akinek egy kis kertj'i vót, kapával ültetett néhány bokrot. Vagy eletették körül a dinnyefődön, krumplifődön vagy a barázdára." Árpával azért volt alkalmas társítani, mert mindkettőt hasonlóan korai időben kellett elvetni s érésük is általában egybe esett.A gazda öt-hat négyszögölnyi területet hagyott meg borsónak az árpaföld sarkában. Az árpavetés végeztével elszórta a borsót és az árpával együtt elboronálta.A borsót nem kapálták, de a gondosabb gazdasszony kigyomlálta kézzel. Kikor megérett,lekaszálták az árpával együtt,vagy kézzel felhuzgálták. Otthon bottal, sulyokkal csépelték ki. A termés ritkán volt több két-három kosárnál. 10-15 kilónál. Belefért egy nagy fazékba vagy "kubuszba" (vesszőből, vagy szalmából font tároló kosárba) a padláson. Onnan vett a gazdaszszony, ha borsólevest akart főzni. (Főzés előtt azonban átválogatta a szemeket, mert sok árpa is közéjük került.) A borsó igen élelmes növény, rossz földben is megél. Sőt előnyös is szikesekbe vetni, mert "bármelyik talajba nem jő fövő, de a , sziken jó fövő". Néha éppen olyan szikes foltba kerül a borsó, amit nehéz munkálata, terméketlensége révén a gabonavetésből ki kell hagyni. "A székporongekba, ha jó idő járt rá, ugy megnőtt, meg vót rogyva, csupa virág meg cstí a teteji." Rózsa Sándor földjében egy darab olyan "tette rossz szik" volt, hogy tavasszal, mikor bükkönyt vetett,rá se engedte a jószágot az ekével, "még eltört vóna a lába". Két liter borsót szórt el benne. "Arra nem nézett a jő Istennél egyéb, míg meg nem ért" - mondja - a mégis két kocsival hozta haza a termést. A házi szükségletre való borsótermesztés mellett egy másik borsőkultura térhódítása indult el a 30-as, 40es években, mikor több gazda boraótermesztésre szerződött magkereskedések részére.A borsó ezzel kivonult a kertek, szántóföldek szögletéből s terjedelmes táblákat foglalt el a határban. Mivel jól fizették, nem sajnálták tőle a jobb földeket sem s ki tapasztalták, hogy "a bossó a fekete kötött talajt szereti". Kalászosok, többnyire árpa nyomába vetették, utána általában buza következett. "Kifizető vót, a buza jól termett utána." A szerződésekkel újfajta vetőmagot Jcaptak a gazdák. Addig a háztartás számára "lapos bossót","csicseri boasót" ttltettek - a magke-