Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)

Babus Jolán: Adalékok a lányai aratáshoz

aratnak; a férfi kaszál, a né,esetleg másik férfi pedig elére elkészíti a kéveköteleket, markot szed és utólag beköti a kévéké'.) A bókot áll egy kaszásból

, egy marikszedéflbél és egy kévekötóüból

. A kaszás Bindig férfi (a háborúk alatt né Í3 kaszált), a kóveköté férfi vagy üé

, a m

arikszedé leginkább nő. öregek nem aratnak (nagyon fájlalják ezt), nem bírják. Fiatalok és középkorúak végzik ezt a szép, de nehc munkát. A kaszás ember helyett egyszerűen kaszát is mondanak. Pl. "Azon a főfldön csak egy kasza vág.

" (Vág: arat.) "Három kasza arat": három bokor arató, mert a kaszás nem dolgozik egyedül. A legtöbb családból kitelik egy bokor arató; az apa vagy felnőtt fia a kaszás, az anya és lánya, - vagy csupán a lányai - a marokszedő és kévekötő. Ahol csak nő van a családban (pl. magános özvegyasszony), az elmegy másnak markot szedni, cserébe jön abból a családból egy férfi kaszálni. Vagy pedig pénzül fizeti meg a kaszálást, vagy természetben ad érte valamit. így járnak el a munkaképtelen,gyermektelen öregek is. Az öregek és magános nők még úgy is szoktak segíteni a munkaerőhiányon hogy kiadták a földjüket felébe

, s ekkor a feles aratta le. A nagygazdák és uradalmak arató munkásokat fogadtak fel, szerződéssel. Bz több évre szólt. Az arató munkások természetbeni fizetést kaptak, első sorban részt, a learatott terményből. Sz a kepe

: bizonyos sorszámú kereszt a búzaföldön. Brrő kenéseknek hívták őket, kereseti forrásukat pedig kepére járásnak

, rö:iden kepének

. Képesek voltak helybeliek (magyarok) és 1938-40-ben ruszinok. A búzaföldön végigrakott keresztekből minden 11-ik volt a keperész. Kétőbb m nder 7-ik. vagy is többet kaptak; dült búzából minden 6-ik kereszt volt az övék,mert azt n^héz voll vágni. A kepét résznek is mondták. Aratás után a ^azda részelte meg a terményt, mik-, a kereszteket összeszámolta. A köpések rés<~ét a gazda s keresztbe szúrt zölü ággal jelölte meg. Az urad alomban azt külön hordták be é; külön csépelték el nekik. A gazdáknál a kepét kint hagyták, a képesek hazahoráták és elcsépelték. A megjelölt kereszten kívül részt kaptak a kaparékból is, abból a zilált búzacsom^b'íl, amit aratás után összegereblyéltek;nem volt sok. A képesek kaszálót is kaptak (nem végérvényesen, cs< kaszáll sra) és harmados vagy feles tengerifölde ,Míg « a.epé ek másna arattak az Ő kis termésüket a család otthon mara tagjai aratták e.. Ha a szerződésben ki volt kötve, a ke esek s 'Ionnát pálnká+ is ka tak.