Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1960)
Gilyén Nándor: Csűrök a szatmári Erdőháton
hány egyéb régiség . Már ne» használt eszköz. A pajta mai megváltozott és sok tekintetben kialakulatlan rendeltetéséből következően sok helyen, ahol nagyobbarányu dohánytermesztés folyik, dohánypajtának alakítják. Szerbia-fákat helyeznek el benne és erre kötik a dohányfüzéreket. Figyelemre méltó,hogy bár a csűr eredeti rendeltetése már megszűnt, jelenlegi szerepe pedig kialakulatlan, még ma is a hagyományos formában épül, legfeljebb a fahiány befolyásolja bizonyos mértékig az építési technikát, de az elrendezés változatlan (a 4. képen látható csűr például az ötvenes években épült). Az erdőhátvidéki csűr ismertetése után vázoljuk fel röviden e típus elterjedését a távolabbi vidékeken is - amennyire jelenlegi ismereteink alapján lehetséges. Ugy látszik, hogy az Erdőhát határán tul általában más - keresztszérűs - csűrtípus az uralkodó. De kissé meszesebb, a vállaji cifra csűr ^ feltűnően hasonló az erdőhátiakhoz, különösen a 3. képen látható jánkmajtisi csűrhöz. Említettem már az erdélyi, mezőségi jármas csűrt, amely e tipus kezdetleges formájának tűnik.^ Nyugat felé Abauj, Borsod, Nógrád és Bars megyéből vannak szórványos adataink.® A szlovák Morvamezőn nagyon hasonló csűrtípust ismeQ rünk. A kutatás mai állása szerint ez az épülettipus Németország több vidékén is megtalálható, de tőlünk keletre, a Szovjetunióban - Oroszországban, Litvániában - is elterjedt.^ Eredetének a kérdését azonban csak módszeresen végzett,részletes vizsgálat tisztázhatja megnyugtatóan, de az itt tárgyalt csűrtipus eredetkérdésének és elterjedésének kutatásához talán ez a rövid ismertetés is segítséget jelent* Gilyén Nándor Jegyzetek 1. A Magyarság Néprajza I.k. (Bp.1941.) 202-208.O. Bátky általában hosszoldali bejáratú, keresZtszérûs csűröket ismertet. A mezőségi jármas csűrök azonban, amelyeket Bátky a juhhodályokhoz hasonlít, már nem ehez a típushoz tartoznak. 2. Az Erdőháti csűrökre vonatkozó helyszíni kutatásokat 1957,58 és 59. évben végeztem,a közölt műszaki felmérés 1958. VIII. 29-én készült.