Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1960)

Gilyén Nándor: Csűrök a szatmári Erdőháton

3. A szérű elnevezést ritkán használják. Jellemző, hogy Csüry Szamosháti szótára sen enllti. A oaűrflók helyett a csűrfia szót is használják helyenkint. 4. Több helyen említették, hogy a habon alatt vándorkereskedők hozták Aknaszlatináról a kősót, amit azután a sőmalómmal őröltek meg. így ez a már használaton kívül álló eszköz a háborús időkben újból szükségessé vált. 5. Az Erdőháton már nem igen halásznak. A Tor ás a kisebb patakok ásott csatornába - vályásba - szorítva folynak. A vízszabályozás előtt, egészen a harmincas évekig azonban rengeteg vizenyős terület, sok kisebb vízfolyás nagyon kedvezett a halászatnak, rákászásnak. 6. Borovszky S.

; Szatmár vármegye. (Bp. é.n.) 260. o. 7. Szinte Gábor

: A székely csűr (I.í. 1903 . 3. old. 1. ábra: A mezőségi csűr.) 8. Abauj-Torna megyéből: Vaj kai Aurél

: Adatok az Alsó-Hernád völgy és az abauji Cserehát népi építkezéséhez. (F.É. 1937. 272. o.) Borsodból: A Magyarság Néprajza I.k. UTII.t.: Nyergestetejű csűr (Borsodszirák, Borsod m.) Nógrádból: Gyórffy István

: Magyar falu - Magyar ház (Bp. 1943.) XXXVIII.

t. - Ipolyvarbó. Bar8ból: A Magyarság Néprajza I.k. XXV.

t.:Pajtasor a telkek végében (Aha, Bars m.) Német csűrök. 9. Hofer Tamás

: Csűrök és istállók a falun kívül. (Ethn. 1957. 377 424 o.) 10

. Hofer i.m.

: rendkívül hasznos összefoglalást ad a tárgyalt csűrtípus eltejredésétől. A litván adatokra vonatkozólag lásd: JlKTOBCKOe HapOZJHOe ÎÎCKyCCTBO /BHJIBHfOC, 1957/.