Forrai Ibolya szerk.: "Mi volt Magyar Ország, mi volt szabadsága..." - Negyvennyolcas idők 2. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 5; Budapest, 1999)
BALOGH GÁBOR: Honvéd emlékeim
Mindennapi csatázásunk Szent György napig 1849 ápril hó 24-ik napjáig tartott, ekkor nagy füstöt-tüzet láttunk Pesten kigyúlni, a huszárok az elő őrsökből be szágultak Pestre s meghozták rövid időn azon öröm hirt, hogy a németek onnét kivonultak, a közlekedési hajó hidat fel gyújtották, nehogy üldözve lehessenek, s csupán Budán a várban maradt védelmi őrség. A Pestre bement huszárok, nemzeti szalag s virágokkal elhalmozva tértek visza körünkbe, s a lakoság közül az volt boldogabb, a ki korábban / jelenhetett meg táborunkban. Ezen hírre [25] bevonultunk mi is Pest alá, - ott altunk meg, a hol a központi pálya udvar van most a kerepesi ut végén. A mint rendben voltunk, én bementem Pestre - csinálva magamnak egy jó napot, a mikor az addigi hadjárat piszkát magamról lemoshassam, s tisztességes ebédet ehessem az aranykéz vendéglőben, - emlékezve jurátusi időmben ott evett jó túrós csuszákra. - Mentemben találkoztam Berta Sándor úrral, ki a magyar tábort jött megnézni, - kiválóan megörültem, - s ő is — találkozásunkon, meg igértetve általam, hogy öt meg is látogatom, ha Pesten maradunk. / Pesten alig voltunk pár nap, az egész hadtest Csepel szigetére Csepel községbe vonult, a [26j hol megint egy két napi időzés után Tétényen s Promontoron átt Kelenföldére mentünk, s itt ütöttünk tábort, előőrsöket adva a Gellérthegyen levő csillagvizsgáló épülethez, s be a városba Budán, a menyire lehetett. Csepelen létünkben történt velünk a zászlóaljnak fel állittása alkalmával, hogy őrnagyunk Kisfaludy Móricz egy neveletlen, s jellem nélküli ember, ki egyebet durva gorombaságnál amúgy sem tudott, s ezen minősége és nagy szájával a zászlóaljbeli tiszteknek kelletén túl imponált — az arczélben - frontban - egy tizedest, tanult s mivelt fiatal embert — ne/vére már [27] nem emlékezem - meg kardlapozott. - Nekem igen nehezen esett ezen durvaság, s kijelentem altiszttársaimnak, hogy elégtétel adás nélkül azt el nem tűröm, s számittom épp anyiba, mintha velem történt volna, - mert oly jogosan meg is történhetik bármely napon s bármelyikőnkkel; ugyan azért — Bőröndi tizedesel, jelentkeztem a napos tiszt Kecskeméti Albert kapitány — volt mérnök — urnái, s kértem, hogy vezessen bennünket reportra az őrnagy úrhoz azért, hogy ígérje s kötelezze tiszti szavával — hason bánásmódtol jövőre óvakodni, ellen esetben Aulich tábornok urnái teszek panaszt s kérek igazságot szolgáltatni. Szegény Kecskeméty kapitány elég gyáva volt, s az elővezetést megtagadta. / Ez nekem ér- [28] zékenyen fájt s elpanaszoltam akkori századparancsokom Csontos Káról — régente huszár altiszt — igen böcsületes, szigorúan rendet tartó - főhadnagynak. - Ő azonnal kész volt engemet az őrnagyhoz panaszra vezetni, én előadtam, hogy a hibát büntetni jogában áll, de az elkövetett kardlapozást azon helyen eltűrni lehetetlen, s ha nem képes indulatán uralkodni, s Ígéretével nem biztosít hasonlóktól! tartózkodásra, el vagyok tökélve magánál Aulich tábornok urnái ellenében panaszt tenni. Nyilt fellépésemnek sikere lett, meg ígérte a humánusabb bánásmódot, s pár napra hadnagynak — az első eset a zászlóaljban - ki is neveztetett. / Ezen hitvány ember nem sokára el hagyott bennünket, azt híresztelték, hogy alezredes [29] lett, s Görgei egyik hű szolgája, válalkozott volna is Kossuth Lajosnak félre tételére. - Az ötvenes években Zala megyei pandúroknak lett kapitánya, szánalomból kapta ezen állást nagy báttyai iránti tekintetből, s hogy legyen miből élnie — de ezt sem böcsülte meg, a pandúrok illetményét elsikkasztotta, s helyébe a fent emiitett Csontos Káról derék főhadnagyomat - később kapitányt - alkalmazták. - Mind kettővel találkoztam egyszer évek multán, ez utóbbival a jó Barcza Sándor urnái, s melegen üdvözöltem, meg is dicsértem, kit külömben ő is böcsült. — Kisfaludit Eger/szegen a vendéglőben láttam, egy asztalnál ettünk, de [30] szóra sem méltattam a hitvány embert. Kelenföldönni táborozásunk alkalmával Buda várának ostroma már megkezdődött, a várból a 24 fontos golyók a Gellért hegyen átt elgurultak hozzánk, s mivel egy ostrom ágyú üteg
