ERDÉLYI ISTVÁN: A JÁNOSHIDAI AVARKORI TEMETŐ / Régészeti Füzetek II/1. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)
A temetkezési szokásokról
51 Az arcábrázolásos csörgópk nem áll egyedül az avarbri leletanyagban. Megvan például a keszthelyi temetőben is, ahol szintén gyermeksfrban találták,?/ A szebényi temetőben a 228. sírban került elő. A hullámdíszes edény és a dinnyemagalakú gyöngyök jelzik időbeli helyzetét. (MNM.Népv.n.26/1935.378.) A két léiből összeállított byopz jaitvaala k számomra teljesen ismeretlen az avarkorböL Eltérő az öntési technikája is, a lágy, kagylós forma viaszveszejtéses öntési eljárásra mutat. Egészében véve idegenszerű az avar emlékanyagban. Érdekes csoportot jelentenek az ólom öwerete k az avar régiséganyagban. Van olyan eset, amikor azt találjuk, hogy a veretek egy felszerelésen belül bronzból készültek, de vari közöttük ólomból készült is. Ilyenkor kézenfekvő az a feltevés, hogy az elveszett veret helyett ólomból készttettek a megmaradottak valamelyikéről másalatot. Ilyen pótlás csontból is megtörtént, amint azt Móra Ferenc észrevette a fehértói ásatás alkalmával (Utazás a földalatti Magyarországon.) Az ólomból való pótlás valóságos tényét el lehet dönteni aprólékos technikai összehasonlítással Mivel ilyen eset Jánoshidán nem fordult, elő, tehát itt erre nem térek kl A mosűnszentjánosi temető 27. sírjában az öv nagyszfjvége készült ólomból," úgyhogy itt összehasonlításra alkalom nem kínálkozik.(MNM. Népv.n. 3/1927. 126.) A 44, sírban pedig az övforgó van ólomból S em az előbbi, sem ebben az esetben nem gondolhatunk másolásra, hiszen a feltételezésünk szerint a veret elveszeti Illetve gondolhatunk arra, hogy egy másik övről mintázták a hiányzó darabol (MNM.Népv.n, 3/1927.210.) A másik eset pedig az, amikor az összes öweretek ólomönlvények Ennek a jelenségnek pontos magyarázatát adni nem tudom. Az ólomveretek sokkol pihábbak lévén mint a bronzok sokkal könnyebben meg is sérülhetnek a használat során, Az általam vizsgáltakon azonban semmi különösebb sérülés nem tapasztalható. F el tételezem, hogy a teljes ólom garnitúra esetében csak a sír számára készült övvel állunk szemben, míg az életben viselt öv valamilyen célból a hozzátartozókhoz vagy máshova kerüli A sokféle apró ólomtárgy, gyöngyök ékszerek stb. közül csak az ólomlunulákról írok még, tekintve, hogy ilyenek Jánoshidáról is ismeretesek Az általam összegyűjtött néhány párhuzam sajnos kivétel nélkül szegényes sírból került elő. Ez a körülmény néni kedvez az időrendi helyzetük pontosabb meghatározásának Formailag talán az üllői te mető 231. sírjában találtak állanak hozzájuk legközelebb, bár a felületdíszitésük egészen más."/ A jánoshidaiak préselt, négyzetmintás díszítésére párhuzamot nem taláftan]. ennek egyedüli párhuzama előttem az ugyancsak jánoshidai táblaalakú nyakdísz amulett a 225. sírból A jánoshidai 67. sírban talált v ggpeckes bronzcsa t közölt párhuzamát a BudapestTihanyi téri avar tehlétő 4 sírjában találták meg.9/ Épebb példány mint a jánoshidai, de formaazonosságuk nyilvánvaló. László Gyula a tihanyi-téri temető korát a VHlszázad eF ső felére (a VILsz. vége utánra) határozza meg. Jánoshidán préselt szfjvéggel fordul eiő. . ; A jánoshidai temetőben többféle h yp nzcsa t került elő. Vannak először is profilált keretű díszes, öntött csatok (1. 3 «A», 4. 5 «A», 221/ itt a keret trapézalakú). 238 és a 252/ sz. sírokban)» azután kisméretű öntött bronzcsat vaspecekkel (30. sír) és lemeztestű csatok (6, és 7. sírból). Nem szólva az övgarnituráktól függetlenül előkerült más egyedi formákról A VIL századi formákat az íveltpajzsos, díszítetlen testű öntött bronzcsatok képviselik (202. 188. sírokban.) Kronologiai helyük megvilágítására például a csepeli leletetlO/ említhetem meg, vagy a gátéri 193. (lovas) sírt, ahol lemezes övfelszerelés és keskenyvégű íj mellett találták A Szeged-kúndombi 99. sírban szintén lemezes öweretek társaságában került napvilágra. (Szegedi Múz. 53.1. 307.) A kaukázusvidéki leletekben préselt aranyveretek együttesében találták őket A kamuntai temető 15. sírjában Nikephoros Phocas érme keltezi.il/ Megvan a kecel fejedelmi leletben is. (MNM.Népv.n.6/1937.) Időrendi helyzete több más leletegyüttesben annyira biztos, hogy nem is tartom szükségesnek a többi párhuzam felsoroláséi Érdekes formát jelent a keresztalakú áttöréssel ellátott öntött bronzcsat az 55. sz„ jánoshidai sírból. Ennek időrendi fontosságát tekintve, szükségesnek tartom néhány párhuzamának felsoroláséi A pécskai gyűjteményben 1968. sz. alatt szerepeLMint szórványlelet ismeretes, (Horváth T, feljegyzése alapján.) Másodlagos felhasználásban .
