ERDÉLYI ISTVÁN: A JÁNOSHIDAI AVARKORI TEMETŐ / Régészeti Füzetek II/1. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)
A temetkezési szokásokról
- 52 mint tarsolydíszt az oberolmi. temető 59. sírjában is megtalálták A sírt egy mainzi érem a VII.század elejére keltezi 1 / A temesvári múzeumban négy példánya is van Orsováról (Horváth Tibor kéziratos feljegyzése nyomán.) Szőregről mmt szórványlelet került be a múzeumba, együtt hozták be egy S alakú longobard fibulávaL / A jánoshidai övveretek közül csak egy típusi választottam Id részletesebb elemzésre, a 30, sír övvereteit Nagyon jellegzetes, az avarkorban nem túlságosan gyakori forma. Én karéjosnak neveztem el a rajtuk látható kiemelkedő, félholdszerű, rendszerint vésett felületű karéjok alapján. Elterjedése nem ad zárt területet. Nagyobb csoport vehető ki Szentes környékén, Előkerült a Szentes-Nagyhegy-i temető 110. sírjából, ahol karéjos, kismé retű övveretek laposindás szfjveretekkel vannak együtt. (Horváth Tibor kéziratos feljegyzése nyomán.) Ezenkívül a szentes-felsőcsordajárási 4. sírban is hasonló karéjos övfelszerelést találtak (Szintén publikálatlan {lelet, Horváth Tibor feljegyzése nyomán ismerem. )De még a fentieken kívül is vannak karéjos veretek Szentes környékéről a helyi múzeumban , minden közelebbi megjelölés nélküli fényképlemezt láttam róluk A másik csoportja ezek nek a leleteknek a szegedkörnyéki. A szeged-öthalmi lelet képét én is mellékelem. (XLIX. t.5.) Megtalálták a Szeged Bilisics- i temető 12. sírjában is. Ebben az esetben a jánoshidaihoz egészen hasonló bronzcsat került velük együtt elő. A karéjok azonban D.szitetlenek (Szegedi Múz, 53.52.10-10.) Ugyancsak előkerült a Szeged-Kundomb-i temető 145. sírjából is. Egy lemezből készült lyukvédőn egymásai úgy átfonódó indák alakiában, amilyen a karéjos szíjvégek végén látható általában. A háttér itt is poncolt. (Szegedi Múz. 53.1.491.) Hevesmegyéből is ismerjük a Visznek-Kecskehegy-i temető 51. sírjábóL Hevesmegyéből is ismerjük, a Vi&znek-Kecskehegy-i temető 51. sírjábóL Az itteni öv vereteinek száma több mint a jánoshidai övé. Viszont kettővel kevesebb a yukvédők száma. Különben ez a jánoshidai övnek a legközelebbálló párhuza ma. A Dunántúlról csak két lelőhelyről ismerem. Szá4 razdról (Tolna m.) csak két veret alakjában (nagyszŰvég töredéke és egy övforgó)» (67/ 1890, MNM.Népv.n.) Temesvölgyről Hampel közölte. 1 4/ Ujabban Prága mellékéről közölt i~ lyen vereteket R Turek, / A sárkai földvár területén találtak ilyen díszítetlen, karéjos vereteket, más «Keszthely típusú* veretek társaságában. Sírok szerinti összetartozásukat nem közli Viszont felsorol még párhuzamokat Bretislava Jelinka-róL (20. jegyzetbea) Sajnos érzők még publikálatlanok. A veretek időbeli helyzetét 850 elé teszi, de részletesebben nem beszél időrendi helyzetükrőL A fémtárgyak tárgyalása során a következőkben egy érdekes, az avarkori emlékanyagban elég ritka verettípusról fogok írni. A Jánoshidai temetőben a 26. sírban találtak ilyen lemezes, illetve préselt övvereteket. jAz övön való helyes elhelyezkedésüket a táblán baloldalt lent, külön beragasztott fénykép szemlélteti Párhuzamként csak egyet, a Szeged-Kundomb-i temető 180. sírjában előkerült leletegyúttest tudom megemlíteni (Szegedi Múz, 53,1 578.) Valamiféle kard, keskenyvégű íjcs ontok és két háromélű nyílhegy is beletartozik töbek között a kúndombi sír együttesébe. Szintén figyelemreméltóak a félholdalakú, lemezes vagy préselt lyukvédők, Szinténia 26. sírban kerültek Kő Jánoshidáa Használatukra nézve Fettich Nándor hoz példát egy turfáni falfestményről 1"/ Igen sok párhuzama van ennek a ve rettfpusnak az avar emlékanyagbaa Már Hampel igen sokat felsorolt 17/ Közöttük van például az ozorai leletből származó darab is. A gátéri temető ll.a. sírjában a készítésére szolgáló trébelőmagot is megtalálták. (Publikálatlan, a háború alatt elpusztult) Ujabban a Kiskőrös-Pohibuj Mackó-i temető C. sírjából ismerünk hasonló lyukvédőt (MNM. Népv.n. 8/IO32Í) Keskenyvégű íj, bogozó ós amphoragyöngyök voltak még a sírbaa Az övveretek után a pá rta dí s^ekől is kell néhány szót szólani A jánoshidai 132. sírból előkerültekre gondolok itt Párhuzamaikat a régebbi anyagból Hampel gyűjtötte egybe. Két esetben meg is írja, hogy fej közelében kerültek elő. 11 1/ Ujabban a pártadíszekkel Horváth Tibor foglalkozott 11 1/ Felfigyelt arra, hogy minden temetőben csak egy-egy sírban vannak meg, jánoshidán is csak egy sírban kerültek elő. Közli Niederle megállapítását, mely szerint a szlávoknál a hajadonok szimbóluma. Ha az avaroknál is ez a helyzet akkor kétségtelen, hogy csak egyeseknek járt ez a viselet. Nem foglalkoztam részletesebbel a Jánoshidai fülbevalókkal , mindössze berajzoltam Szabó János kéziratos szakdolgozata (1954) alapján a temető térképére az általa elkülönített tí pusformákat. A következ'ő helyzet adódott: hat darab az általa 640-740 közé keltezhető típusokhoz tartozik. (69 ? 7«, 106, 190, 110 és 159. sírokból)» hat pedig a 740-800 közötti időkből ered. (&jÍ2 t 78, 94, 13 és a 117. sírból). A többi fülbevalók sajnos sérültségük vagy
