Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Sinkó Katalin: Az alapítók biblikus képei és a századvég antihistorizmusa

Jegyzetek 1 „Az esti művészeti vitákban közmegegyezésre jutott mindenféle akadémia megvetése, mert ezek, úgymond, rendszert, sémát tanítottak, ami gátja a tehetség kifejló'désének" - írja kortárs részvevó'ként Lyka Károly. Lyka 1982

2 (1951), 74. 2 A vallásos festészet konzervativizmusáról még nemrégiben is így fogalmazott az egyik szerző: „A kialakult - megszokott vagy írott szabályokba merevített - formákhoz való ragaszkodás egyenesen arányos a vallásos ortodoxiával". (Tímár 1969, 744.) A nagybányai művészet interpretátorainak egy része a Hollósy-kör akadémia-ellenességét politikai kontextusba állította, ideológia-kritika tárgyává téve a biblikus témájú műveket is. A túlideologizált Nagybánya-irodalomból példaként csak Németh Lajos egyébként sok kutatási eredménnyel bíró Hollósy-monográfiáját említsük, aki Ferenczy A hegyibeszéd című művével kapcsolatban felvetette a keresztényszocializmus befolyását a festőre, szembeállítva Hollósyval, aki a „Rákócziindulójában csak Adyhoz mérhető lépéseket tesz a nemzeti eszme és a plebejus demokratikus, sőt egyes kísérleteiben a szocialista forradalom művészi összeforrasztására." Lásd: Németh 1956, 68, 80. A Rák()czi-induló kétségtelenül mutatja a századforduló Rákóczi-kultuszának hatását Hollósyra. E századvégi Rákóczi-kultusz kétarcúságát, annak politikai értelemben vett retrográd elemeit Várkonyi Ágnes tárta fel Thaly Kálmán történetírásáról írt művében. Vö.: Várkonyi 1961. A 19. század végén feltörekvő modernek vallásos témájú művészetével kapcsolatos problémákat nemcsak a hazai elemzők egy része kezeli ideológiai egyoldalúsággal, hanem a gazdag német szakirodalom egy része is, hogy csak Friedrich Gross általam is sokat használt, gazdag anyagot feldolgozó újabb művére utaljunk, aki valósággal Bilderkampfról beszél a Kulturkampf analógiájára a biblikus vagy vallásos képek kapcsán. Vö.: Gross 1989. Felfogásunk szerint azonban a nagybányai festők egyike sem törekedett politikai programképek létrehozására. Noha például Thorma János Aradi vértanúk vagy Talpra magyar! című műve a festő republikánus nézeteit valószínűsítik, életművének egésze azonban nem értelmezhető csupán e két mű alapján. A képekből különben sem vonható le egyértelmű következtetés a festők politikai állásfoglalásaira vonatkozóan, mint ahogyan biblikus tárgyú alkotásaik még nem bizonyítják valamiféle felekezethez való kötődésüket. 3 A műfajelméletről lásd: Marosi 1976, 39-41. 4 Lyka 1983

2 (1953), 112, 115, 150-152. 5 Az 1889 és 1896 között készített biblikus vagy vallásos témájú művek közül említsük meg szemelvényesen az alábbiakat: 1889 - Ferenczy K.: Az irgalmas szamaritánus; 1892 - Ferenczy K.: A tékozló fiú hazatérése; Iványi Grünwald B.: Az angyal Jézus születését jelenti a pásztoroknak; 1894 - Iványi Grünwald B.: A szent család, Ferenczy K.: Adám; 1895 - Ferenczy K.: Királyok kódolása. 6 1896 után: Ferenczy K.: Éva, A hegyibeszéd; 1897 - Ferenczy K.: A hegyibeszéd (nagyobb változat) Ferenczy Károly: Háromkirályok. Nyilasy Sándor: Krisztus születése; Thorma: Békesség nektek; 1899 - Csók István: És ne vígy minket a kísértésbe, Horthy Béla: Menekülés Egyiptomba; 1900 - Csók L: Magdolna, Ferenczy K.: Józsefet eladják testvérei; 1901 - Csók I.: Salome, Ferenczy K.: Ábrahám áldozata; 1902 - Csók I.: A megváltó, Réti István: Golgota; 1903 - Ferenczy K.: Keresztlevétel. 7 Lyka 1925, 6-24; Lyka 1983

2 (1953), 58-59; Aradi 1960, 121, 218. Hippolyte-Adolphe Taine hatása a magyar művészettörténetírásra már Szana Tamástól kezdve megfigyelhető; e hatás átfogó kutatása ma még hiányzik. 8 Wilhelm Trübner Keresztrefeszítés című műve a Képzőművészeti Társulat 1894/95 évi téli kiállításán volt látható, akárcsak Franz Stuck P/'etája. Walter Firle híres Vaterunser című képsorozata 1893-ban, F. von Stuck A bűn című műve 1899-ben elnyerte a magyar állami aranyérmet is. Vö.: Szmrecsányi, 1911, 146. Ezeket az utóbbi festőket ugyan Hollósy elítélóleg említi például Uhdeval szemben, akit feltétel nélkül elismer, Stuckról azonban Ferenczynek nem volt olyan rossz véleménye, Csókra pedig erősen hatott. Hollósy véleményét lásd: Soltész 1953, 617-618. 9 A vallásos festménypályázatok nincsenek feldolgozva, az Ipolyi-díjjal kapcsolatban Vö.: Aranyérmek, ezüstkoszorúk 1995, 284-290. 10 Mindenről. MNG Adattár ltsz. 13043/60. Réri nézetei populáris módon visszhangozzák a pozitivizmus, főként August Comte nézeteit a vallás moderáló, civilizáló szerepéről a történelmi fejlődésben. 11 Aradi 1960, 123. 12 „Eljön az ideje annak - ma nem: holnap-, ahogy a pokol ajtónállói ijedten kapkodják majd a kezüket - sütni fogja Őket a behatoló fény ereje, sütni fogja oldalukon a kardot - hasukon a keresztet... Hiszem és vallom, hogy a forradalmi megújulás kikerülhetetlen Magyarországon. Itt van már a csodálatos, áldott vihar az ő hírnökeivel, szent sirályaival." Hollósy 1905 körüli leveleiből. Lásd: Németh 1956, 84. 13 Németh Lajos tud néhány bibliai kompozíciós vázlatról, s Őrangyal című képéről, 1880-ból a müncheni akadémiai évekből. 14 Réti 1994, 102. 15 Réti 1994, 102. 16 Ferenczy Valér 1943, 65, 75-78; Ferenczy Béni 1961, 10. 17 Ferenczy Valér megemlékezik Fülep Lajos kifakadásáról, amelyet Ferenczynek e nézetei váltottak ki, a „nembeszélés elvének" nevezve e magatartást. Lásd: Ferenczy Valér 1943, 70. 18 Ferenczy Valér 1943, 74. 19 Az alagi lovaspályát különben meg is festette egy lappangó pasztellképén, 1901-ben. Genthon 1963, 64. 20 Ferenczy Károly datálatlan levele Réti Istvánhoz. MNG Adattár ltsz. 8253/1995. 21 Lyka Károly emlékezik meg a A háromkirályok című kép efféle élményalapjáról. Lyka 1925, 19-20. 22 Lyka 1925, 20. 23 Muther 1912, III. 546. 24 Murher 1912, III. 548. 25 Figyelemre méltók ezek a tézisek annyiban is, amennyiben valószínűleg kapcsolatba hozhatók Hegel közismert tételével a „művészet haláláról". 26 Idézi: Smitmans 1980, 248. 27 A német irodalom Christliche Malerei-nek nevezi azt a művészetet, amelyet a magyar terminológia egyházi művészernek mond, ez utóbbi azonban nem jelöli azokat a képeket, melyek nem templomi használatra, hanem például kiállításra készültek. Ez utóbbiakra nincs is megfelelő és elfogadott szakkifejezés. Az újabban használt ars sacra fogalma voltaképpen a katolikus egyházi vagy vallásos művészetet jelöli. Lásd: Ars sacra 1994.