Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)
Bakó Zsuzsanna: A történelmi téma jelentkezése és alakulása a nagybányai festők munkásságában
ábrázolása mellett leginkább a történelmi zsáner, pontosabban a sokalakos kompozíciók iránt érdeklődnek. A történelmi téma iránti vonzódásuk némileg meglepő, hiszen művészi szemléletükben, hitvallásukban az új természetszemlélethez kötődnek, amely esetükben egyben a tájkép, illetve az életkép műfajainak kedvelését is jelentette. Mégis közülük ketten - Hollósy és Thorma - nemcsak több történelmi képet is festettek, de a téma központi szerepet foglalt el életművükben, tehát a puszta politikai aktualitásnál jóval mélyebb szálakkal kötődtek a múlthoz. A nagybányai művésztelep alapító mesterei ugyanis a 19. század gyermekei voltak, vonzalmuk a monumentális műfajok iránt teljesen érthető, különösen, mivel a történelmi festészet a műfajok hierarchiájában előkelő helyet foglalt el. Mindezek ellenére, a történelmi témával való találkozásuk - saját koruk és az utókor megítélése szerint is - kudarccal végződött és ennek többféle oka is van. A 19. század végén végbemenő társadalmi változások nem hagyták érintetlenül a történelmi festészetet. Jól érezte ezt az új generáció is. Problémát jelentett az, hogy a történelmi festészetnek meg voltak az évszázadokon át kialakult - s az akadémiákon oktatott - kompozíciós és formai sémái és ezekhez a történelmi téma esetében ők is ragaszkodtak. Egyedül Hollósy merte ezt szabadabban kezelni a Rákóczi-induló esetében, de a nehezen megtalált megoldást - feljegyzése és későbbi vázlatainak tanúsága szerint - nem tekintette véglegesnek. Ebben megakadályozta az anyagfestés, a levegőfestés - vagyis a régi és az új szemléletének összeütközése. Hollósy egészen közel jutott a megoldást jelentő szintézishez, de sajnos ezt sem ó", sem kortársai nem érezték meg. így a történelmi festészet megújítására tett kísérlet sikertelen, a megoldáshoz vezető út pedig a későbbi generációk számára is járatlan maradt. Jegyzetek 1 Az 1895-ös pályázaton történelmi témákkal az alábbi művészek szerepeltek: Bihari Sándor: Zsigmond király a nagyváradi székesegyház előtt találkozik Jagelló Ulászló lengyel királlyal; Feszty Árpád: Árpád győzelme Szvatopluk felett Bánkidánál; Gyárfás Jenó': VI László király esküje; Jantyik Mátyás: Szabadka szabad királyi várossá nyilvánítása 1779-ben; Körösfői-Kriesch Aladár: Az 1567. évi tordai országgyűlés; László Fülöp: Zách Felicián; Liezen-Mayer Sándor: Mátyásnak Prágában, Podjebrad udvarában a magyar küldöttség hírül hozza királlyá történt megválasztását; Madarász Viktor: Zápolya Izabella; Than Mór: Árpád az ország határán. Külön állami megbízásként: Munkácsy Mihály: Honfoglalás; Benczúr Gyula: Budavár visszafoglalása a töröktől 1686-ban. Z. Lányi Vera: Festőink az 1896. évi millenáris kiállításon. A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve 1953. Budapest 1954, 375-389. 2 A nagybányai festők történelmi tárgyú művei, művészek szerint a következők: Csók István: Báthory Erzsébet, 1896. Hollósy Simon: Tüzek - illusztráció Kiss József verséhez, 1896; Zrínyi kirohanása, 1895-96; Rákóczi induló, 1895-től több vázlat. Iványi Grünwald Béla: Anarchisták sorsot húznak, 1893; TV. Béla hazatérése a tatárjárás után, 1896. Réti István: Kossuth Lajos a ravatalon, 1894; Honvédtemetés, 1898; Kossuth Lajos portréja, 1931. Thorma János: Aradi vértanúk, 1896; Talpra magyarl 1898; Dózsa György kivégzése, 1896 k.; Budavár bevétele 1849-ben, 1912; Küldöttség az Országház előtt, 1915. E felsorolásba nem számítottam bele Thorma Jánosnak az Aradi vértanúk című művéhez készült két változatát, valamint Iványi Grünwald Hadúr kardja és Hollósy Simon Huszt vára című képeit, amelyek véleményem szerint nem történelmi képek, de Csók Báthory Erzsébet című műve is inkább csak kosztümös zsáner. 3 Németh Lajos: Hollósy Simon és kora művészete. Budapest 1956, 49-64. (Ezentúl: Németh 1956.) 4 Sinkó Katalin: A profán történeti festészet Bécsben és Pest-Budán 1830-1870. In: Művészettörténeti Értesítő 1986. (3-4.) 120-123. 5 Németh 1956: i. m. 66. 6 Réti István: A nagybányai művésztelep. Budapest X994 1 (1954), 88. (Ezentúl: Réti 1994 2 .) 7 Réti 19942: i. m. 88. 8 Aradi Nóra: Thorma János. In: Magyar Művészet 1890-1919. Szerk: Németh Lajos. Budapest 1981, 297. 9 Az 1848-as forradalmat feldolgozó kortárs festők által festett vagyis ebben a két évben készült - művek száma igen kevés, ezek többsége is általában a hadi eseményekkel kapcsolatos. Itt említjük meg, hogy az egyik ilyen kortárs esemény megörökítése a Robert Blum kivégzése című fametszet ismeretlen mester alkotása és egyike a festészetben ritkán előforduló, kivégzést ábrázoló munkáknak. Ily módon, ha távolról is, de tematikailag kapcsolatba hozható Thorma Aradi vértanúk című képének témájával. Az 184 8—49-re vonatkozó kortárs ábrázolások nagy részét ismerteti a Magyar Művészet 1830-1870 című kiállítás katalógusa. Budapest 1981, 294-307, 485. 10 Réti 1994 2 : i. m. 102. 11 Németh 1956: i. m. 27. 12 Németh Lajos: Hollósy Simon. In: Magyar Művészet 1890-1919. Budapest 1981, 267. (Ezentúl: Németh 1981.) 13 Németh 1956: i. m. 19. 14 Németh 1956: i. m. 81. 15 Németh 1981: i. m. 279-280. 16 Aradi Nóra: Réti István. Budapest 1970, 17. 17 A 17. századi ravatalképeket feldolgozta Buzási Enikő: 17. századi magyar ravatalképek. In: Acta Históriáé Artium 1975.(XXI), 87-125. A 20. századi festészet történetéből is ismerünk még egy ravatalképet, Nemes Lampérth József: A ravatal, 1912. 18 Aradi: Réti István, i. m. 132. A monográfus leírja, hogy az 1904 körül festett Krisztus-képek között van két vázlat, amelyek a kiállításokon téves címmel szerepeltek, így az egyik Agitátor a másik Szocialisták címmel. Mindkettő a Krisztus-képekhez készült vázlat. További irodalom: Aranyérmek ezüstkoszorúk. Művészkultusz és műpártolás Magyarországon a 19. században. MNG kiállítási katalógus. Budapest 1995, 183.
