Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)
Bincsik Mónika: Hollósy József
zőjére, Hollósy Józsefre is vonatkozhat, habár szigorú életrajzi egyezések nehezen lennének kimutathatóak. 31 (Az eredeti Kátét Henry S. Olcott állította össze 1887-ben, a burmai gyerekek oktatására. Formájában a keresztény katekizmusok kérdés-felelet sémáját követi. Hollósy József előszavát követően tárgyalja a mű Buddha életét, a Tant és a Kiválók testvériségét, gyakran párhuzamba állítva Buddhát Krisztussal.) Hollósy József második munkája a Buddha mondák című könyv volt, mely 1896-ban jelent meg Máramarosszigeten. Ez Karl Eugen Neumann: Zwei buddhistische Suttas című művének fordítása, s három szuttát 32 tartalmaz: Az aszkétaság gyümölcsének szuttája, A Kínszenvedés nagy szuttája, A rossz és a jó asszony története, valamint a végén a Dhammapadából 33 való verspárok következnek. Dhammapada fordításainak korai halála vetett véget. Magyarországon buddhista közösségek csak 1920 után alakultak, jóval később, mint Nyugat-Európában. A magyar nyelven megjelent munkák közül először Kállay Ferenc; A pogány magyarok vallása című művében 34 találhatók utalások a buddhizmusra, majd Körösi Csorna Sándor dolgozataiban, amelyeket Duka Tivadar tett közzé. 35 (Legalábbis ezek a művek voltak a legismertebbek, legelterjedtebbek a folyóiratok ismertetései után.) Érdekes az is, hogy a harmadik fiútestvér, Hollósy István, akit Máramarosszigeten közjegyzőként, neves íróként tartottak számon, 1913-ban megjelent könyvében Jegyzetek 1 A Képzőművészeti Főiskola évkönyvéből, 29. lap. 2 Magyar írók élete és munkái. Szerk.: Szinnyei József. Budapest 1896, IV kötet, 1024-25. F. 3 Felvinczi Takáts Zoltán: Hollósy Simonról. In: Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Evkönyvei. Budapest 1918, 151-177. 4 Boros Judit szíves közlése. 5 Lásd 3. jegyzet. 6 Lásd 2. jegyzet. 7 Lásd 1. jegyzet. 8 Somogyi Miklós: Magyarok a müncheni képzőművészeti akadémián. In: Művészet 1912, 183. 9 Képzőművészeti Szemle 1880. (II.) 64; Vasárnapi Újság 1880. (43. sz.) 712. 10 Képzőművészeti Szemle 1881. (III.) 176. 2 1 Képzőművészeti Szemle 1881. (III.) 159; Vasárnapi Újság 1881. . (31. sz.)494. 12 Budapesti Hírlap 1881. november 9. (146. sz.), 3. 13 Felvinczi Takáts Zoltán: Thorma János. In: Művészet 1928, 294. 24 Lásd 3. jegyzet. 25 Felvinczi Takáts Zoltán: Hollósy Simonról. In: Művészettörténeti Értesítő 1961. (2-4. sz.) 207. 26 Lásd 3. jegyzet. 2 7 73 x 117 cm. MNG ltsz. L.V58.23. 18 Aradi Nóra: Raoul porban: O viatä de artist intre München §i Maramures. In: Ars Hungarica 1991 (2. sz.) 245. 29 Lásd 3. jegyzet. Magyarország őslakói és az oláhok eredete, tekintettel a nemzetiségi kérdésre és a magyarság történelmi hivatására - sok helyen hivatkozik a „buddhai elvekre". A buddhizmus közvetlen hatása Hollósy Simonra, illetve Nagybányára nehezen lenne kimutatható, de az elmélyült, szinte meditativ tájszemlélet, „panteisztikus" természetszeretet rokon a keleti filozófiákkal. Ezek a vonások Hollósy Simon kései tájképeiben is megtalálhatók. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy Felvinczi Takáts Zoltán, a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeum első igazgatója Hollósy Simon tanítványa volt, vagy hogy az Indiába elvándorolt Sass Brunner Erzsébet férje és mestere, Sass Ferenc is a Hollósy-iskolából indult, csakúgy mint Baktay Ervin, aki végig az ő tanítványának mondta magát. 36 A betegeskedése ellenére is aszkéta életmódot folytató József 1898. április 11-én hunyt el hosszas szenvedés után. 37 Sírfelirata a Dhammapadából vett idézet: 38 „Virrasztónak hosszú az éj, Fáradt testnek hosszú az ut, Igazságot nem látónak Hosszú ez a bujdosó lét." V . 60. 20 MNG Festészeti Osztály, Fotóarchívum, Szm. 21 221-MNG 10.023. 22 MNG Festészeti Osztály, a Temető című kép reprodukcióján, j. j. 1. 22 Murádin Jenő szíves közlése. A reprodukció Boros Judit munkája, készült Marosvásárhelyen, a kép tulajdonosánál. 23 Felvinczi Takáts Zoltán: Egy kivételes Hollósy festmény. In: Művészet 1964. (június) 12. 24 Lásd 2. jegyzet. 25 Lásd 4. jegyzet. 26 Jó buddhistához híven fordításait névtelenül jelentette meg. A Bhiksu szó jelentése: szerzetes, barát. A szerző kiléte a kortársak írásaiból és a sajtó kritikáiból ismeretes. 27 Mayer és Berger nyomdája. 28 Buddhista Káté. Máramaros-Sziget 1901, Mayer és Berger nyomdája. 29 Hollósy Simon levelezéséből. In: Nyugat 1918. (11. évf., II. kötet 13-24. sz.) 848-849. 30 Jókai Mór: A mi lengyelünk. Szerk.: Lengyel Dénes és Nagy Miklós. Budapest 1969, 481^185. 32 A regény második kiadása 1901-ben jelent meg Nagyenyeden. 32 Szutta: páli (szanszkrit alakja: szútra). Vezérfonal, tömören, lényegretörően, gyakran metrikus formában megfogalmazott mondanivaló. A legkorábbi szútrák jogi kézikönyvek voltak, a szertartásjog és közjog köréből. Később a filozófiai iskolák kedvelt műfaja, de a grammatika és kommentátor-irodalom is előszeretettel használta. (Téchy Olivér: Buddha. Budapest 1986, 446.)
