Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Bakó Zsuzsanna: A történelmi téma jelentkezése és alakulása a nagybányai festők munkásságában

Hollósy Simon: Zrínyi kirohanása, 1895-96 körül Simon Hollósy: Zrínyis Ausbruch, um 1895-96 The Outbreak of Zrínyi, ca. 1895-96 (Szegedi Püspöki Hivatal) kérték fel, így született meg a Huszt vára című képe, amelyet 1898-ra készített el.

12 A műnek, eltekintve a címétől és megfestésének körülményeitől, nem sok köze van a történelmi témához, nem egyéb, mint egy plein air-tájkép. A festménypályázat azonban jó apropó volt arra, hogy felkeltse Hollósyban a téma iránti érdeklődést. így keletkezett valószínűleg 1895-96 körül a Zrínyi kirohanása című képe. A téma rendkívül kedvelt volt a magyar történelmi festészetben, elég, ha csak Peter Krafft vagy Székely Bertalan hasonló műveire gondolunk. Zrínyi kirohanása egyike azon témáknak, amelyet a század folyamán többféle politikai célra is fel tudtak használni. Nyilvánvaló, hogy Hollósy ebben a Székely által is feldolgozott, a hazáért hősi halált is vállaló nemzeti hős példáját látta meg. A téma festői feldolgozása, szemlélete azonban minden eddiginél modernebb, lendületesebb és festőibb. Rendkívül dinamikus, drámai feszültséggel teli alkotás, amelynek lényege az ellentétes irányú mozgás. A ragyogó színek, a lovak által felvert por, az égő vár füstje fellazítja a körvonalakat. Németh Lajos szavait idézve: „A mű nagy festészettörténeti fordulat határán áll, az anyagfestés és a levegőfestés elve ütközik benne... együtt él az anyagfestés naturalizmusa és a levegőfestés, az impresszionisztikus elemek szervesen illeszkednek a fokozott fényhatású, intenzív koloritú tárgyias részekhez".

13 E kis remekművel Hollósy plein air-csataképet alkotott, egyben utat mutatva a formai megújulás iránya felé, ahol azonban nem akadt követője. Hollósy életművében 1896-ban Kiss József verseinek illusztrálása jelentette a történelmi téma folytatását. Kiss József versei, melyek bizonyos értelemben átmenetet képviseltek Petőfi és Ady politikai költészete között, megtalálták az utat Hollósy nyugtalan, háborgó, a forradalmisággal nagyon is szimpatizáló lelkületéhez. Hollósy a Kiss József versek közül a Tüzek címűt választotta, s a forradalmi hevületű költeményhez kavargó hóviharban menetelő csapatot ábrázolt. A menetben rongyos, éhségtől lesoványodott nincstelenek vonulnak, az egyik zászlót tart kezében, a másik mintha a versben is megírt Marseillaise dallamát énekelné „A rászedett a megcsalt milliók... Látom mozdulni - látom keveredni egy Marseillaise gyújtó hanginál..."

14 A Tüzek {Forradalom) című vázlat tematikai és formai előzménye volt a Hollósy életműben fő műnek számító Rákóczi-induló című képnek. A témával két évtizeden át foglalkozott, első alkalommal 1895-ben, de véglegesen sohasem készült el. Nagyszabású vállalkozásáról csak a fennmaradt vázlatok adnak fogalmat. A legnagyobb és legigényesebb az 1899-ben készült kompozíciós vázlat, amely elég kidolgozott ahhoz, hogy a mű eszmei tartalmát közvetíthesse. A képen ezúttal is egy menetet látunk, amely egy öreg cigány hegedűjének hangjára menetel, rongyos, nincstelen elkeseredett tömeg, közülük néhányan énekelnek. Mögöttük, a lábuk alatt és a fejük felett kavargó porfelhő, melyben a cigány feje felett egy nemzetiszínű zászló körvonala is felsejlik. A térkomponálás akadémiai szabályait teljesen elvetve, a teret a tömegek elhelyezésével, sziluettek érzékeltetésével építi fel, melyet egységbe fog a porfelhőn áttörő, sugárzó napfény. A képnek nincs története, nem mesél, mindössze rögzít egy me-