Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Tanulmányok / Studies - Nagy Ildikó: Az akt a 19. századi magyar szobrászatban / The Nude in 19th-century Hungarian Sculpture

5. Fotó Csikasz Imre Ülő lány című szobrának modelljéről, Róma (Photo of the model of Imre Csikasz' Sitting girl, Rome), 191 1 . Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém egyiket Marschalkó János fel is használta, amikor neki kellett befejeznie Ferenczy István Kazinczy-portréjának a széphalmi mauzóleumban lévő példányát.

16 Valószínűleg a magyar szobrászi gyakorlatban is szokásban volt az élőmaszk készítése és felhasználása, de nem maradtak fenn ilyen példányok. Az időben következő ismert darabot Sassy Attila készítette Kaffka Margitról valamikor 1905 és 1910 között.

1- A szokásnak megfelelően hajat és nyitott szemet mintázott rá. A későbbiekben ez a módszer 6. Stróbl Alajos gróf Károlyi Sándor portréját mintázza a halotti maszk alapján. (Alajos Stróbl is modelling the portrait of Count Sándor Károlyi on the basis of his death-mask), 1906. Magyar Építészeti Múzeum, Budapest Azt kétséget kizáróan állíthatjuk, hogy a természet utáni öntvények fontos segédeszközei voltak a szobrászoknak a 19. században, így például a halotti maszkok. Híres emberekről maszkot készíttetni, azt akár sokszorosíttatni, a lakás jól látható pontján elhelyezni kifejezetten divat volt.

10 A halotti maszkot általában kiegészítették a szobrászok, rámintázták a hajat, szakállt stb. (például Lisznyai Kálmán maszkja Izsó Miklóstól)," illetve a későbbi szoborportréhoz használták fel. Stróbl Alajos műteremfotóin számos halotti maszkot látunk,

12 és azt is, ahogy ezek alapján mintáz, így például Károlyi Sándor portréját (6. kép) vagy a Jókai-emlékművet. (Jókai halotti maszkját Róna József készítette.) Liszt Ferencről alkotott halotti maszkjából egy példányt Beck O. Fülöpnek is ajándékozott, aki ezt több munkájához is felhasználta.

11 De nemcsak halottakról, hanem élőkről is készültek maszkok, számuk a 19. század közepétől megszaporodott. Ez talán összefügg a maszknak mint motívumnak a korabeli népszerűségével is, gondoljunk a szimbolista festészetre, például James Ensorra. Több francia szobrász, így például Jean-Louis-Ernest Meissonnier gyakran fordult ehhez a módszerhez, de a legismertebbek Zacharie Astruc (1835-1907) portrémaszkjai. Ezek élőmaszkok kiegészítésével, átmintázásával készültek (például ifj. Alexander Dumas portrémaszkja, 1 883 után). Astruc Maszkárus című szobra a maga korában rendkívül népszerű volt (kiállítva 1883-ban). A szobor egy fiatal fiút ábrázol, aki híres kortársak (Gambetta, Victor Hugo. Gounod stb.) portrémaszkjait árulja, de a szobor talapzatát is maszkok díszítik. A mű sikere nyomán Astruc egy sorozat portrémaszkot készített, melyeket az 1889-es Salor.ban mutatott be.

14 Magyarországon a legkorábbi ismert élőmaszk Kazinczy Ferencről készült.

15 Nem tudjuk, hogy az író eredetileg milyen céllal csináltatta. Több példánya létezett, az meglehetősen elterjedt, ahogy erről Vilt Tibor is megemlékezett a főiskolán töltött idejéről szólva.

18 Ahogy kultusztárgyakká válhattak a halotti maszkok, ugyanúgy a kultusz része lett a híres személyiség kezéről készült másolat is. Jókai Mór jobb kezéről Donath Gyula készített gipszöntvényt, ez ott feküdt a „nagy mesemondó" íróasztalán.

19 Miközben írt, állandóan szembesülhetett legendás jobb kezének másával. A párizsi Musée Grévin őriz egy ún. kézfát, egy olyan állványt, amelyik leginkább a falusi köcsögszárítókhoz hasonlít, de erre élet utáni kézöntvények vannak rátűzve. Hasonló látható Donath Gyula egyik műteremfotóján is, csak egyszerűbb megoldásban.

20 Egész készlete volt tehát a különböző mozdulatokat rögzítő kézfejekből, amelyeket szükség esetén felhasználhatott, variálhatott. Stróbl Alajos fia leírja, hogyan készített öntvényt édesapja és Reichenberger József gipszöntő Ferenc József jobb kezéről. „Reichenberger előkészítette a zsírt és az olajat, amivel alaposan bekenték a király jobb kezét, majd következett az asztalra helyezett jobb, gyűrűs kéz beformázása a Reichenberger készítette híg, majd sűrű gipszpéppel. Közel egy fél óráig gipszben volt a király keze. [...] Nos, a formalevétel alkalmával mindkettőjüknek módjában állott Ferenc Józseftől egy elfojtott káromkodást hallani."

21 A kezet Bukarestbe küldte a király Carmen Sylvának, a román királynénak, aki a magyar és a román király egymásba fonódó kezét akarta megörökíttetni egy francia szobrásszal. Ehhez kellett az élethű minta. A kézről Stróbl természetesen saját magának is eltett egy másolatot, amit később kifaragott márványból (ma ismeretlen helyen). Valószínűleg hasonló módon készített öntvényt Blaha