Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - XI. A nemzeti szenvedéstörténet képei

XI-16. Magyar vértanúk 1551-1854 1907 Ismeretlen rajzoló Nyomat, 680 x 1007 mm Feliratai: „Gróf Kreith Bélának a magyar vértanúk emlékei összegyűjtőjének az 1848—49-i és Kossuth Múzeum megalapítójának, a forradalom és a magyar nemzeti függetlenség eszméi ébren tartójának. Az ereklyemúzeum 25 éves jubileuma alkalmából Hazafias tisztelettel ajánlják Vass József és Hegedűs Rezső". A középképet keretelő medailonok feliratai balról jobbra: „Martinuzzit meggyilkolják Pallavicini és Castaldo német bérencek, Alvincz 1551. dec. 17. - Az eperjesi vérfürdő Karaffa alatt, 1687. márc. 22. - Kiss Ernő, Schweidel, Dessewffy és Lázár, Arad 1849. okt. 6. - Zrínyi és Frangepán kivégzése, Bécsújhely, 1671. ápr. 30. - Protestáns főemberek kínzása és kivégzése - gr. Nádasdy Ferencet lefejezik Bécsben, 1671. ápr. 30. - Kazinczy Lajos ezredes, Arad, 1849. okt. 25-én - Péró és társai kivégeztetése, 1736. ápril. 4. - Hauk Lajos, Arad, 1850. jan. 31. - Martinovics és társainak vértanúsága, 1795. máj. 20 - Perényi, Szacsvay és Csernyus, Budapest, 1849. okt. 24. - Gasparich Kilit ferencrendi szerzetes, 1853. szept. 2. - Herczeg-Giron és Abankürt, Pest, 1849. okt. 20. - A marosvásárhelyi vértanúk, 1854. márc. 10. A pozsonyi Kisdeákokat, mert Kossuthért imádkoztak, megbotoztatja a német 1853. márc. 2. - Noszlopy Sárközy és Jubál, Pest, 1853. márc. 3. - Bartalis Ferenc és Várady József, Szepsiszentgyörgy, 1854. ápr. 29. - A tábornokokat a német hóhérok este a bitófák alá temetik, Arad, 1849. okt. 6. Maderspachnét a német zsoldosok megkorbácsolják 1849. aug. 29. - gr. Teleki Blanka és Leövey Klára Kufsteinban - A bitókon függő tábornokok, 1849. okt. 6. - Kancsur András ev. ref. lelkész főbelövetése, Pest, 1849. aug. 29. - Rulikovszky a hozzánk átjött orosz lengyel, 1849. aug. 28. - A zalatnai vérfürdő 1848. okt. 23. - Batthyány Lajos, 1849. okt. 6. - A százak egyike - Manzbart Antal rom. kat. pap, Nagyigmánd, 1849. júl. 12. - Rázga, pozsonyi lutheránus pap, 1849. jún. 17. - Ormai ezredes, 1849. aug. 22., Arad - Csány és Jeszenák, 1849. okt. 10. A kép hátoldalán: A Kossuth Múzeum kiadványainak gyűjteménye. Budapest, 1907, első szám. Szerk. Vass József - Nyomtatás: Révai és Salamon műintézete, Budapest, VIII. Üllői út 18." Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 55.1089 Hegedűs Rezső, kit az emléklap szerzőként megjelöl, feltehetőleg Kacziány Géza álneve. Kacziány 1905-ben adta ki A magyar vértanúk könyve című művét, s a képek egy része eredetileg e díszalbum számára készült. Az ismeretlen rajzoló e fenti kiadvány jeleneteit alakította át. Kompozícióján a legnagyobb teret Thorma János 1896-ban festett képe, Az aradi vértanúk kapta, ezt veszik körbe, mint a fájdalmas rózsafüzér hagyományos ábrázolásain Krisztus szenvedésének stációi a magyar vértanúkat felidéző medalionok. A magyar vértanúság folyamatossága a lap szerzői szerint nem szakadt meg 1551-1854 között, s a gyilkosok is egyfélék: „német bérencek". A németek alatt a szerzők nyilvánvalóan a Habsburg-uralkodó híveit vagy osztrákokat értettek. Ez az emléklap a nemzet mártíriumát mint megszakítatlan történeti folyamatot állítja elénk, s mivel múzeumi kiadványról van szó, egyben e szenvedéstörténeti mitológia intézményesülésének századfordulós dokumentuma is.