Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - X. A történelem képei a magánélet körében a 19. században - RÉVÉSZ EMESE: Történeti kép mint sajtóillusztráció (1850-1870)

136 FEHÉR KATALIN: Reformkori sajtóviták a nők művelődésének kérdéseiről. MKSz 111 (1995) 247-263. 137 FÁY ANDRÁS: Hazánk nőnevelésének, nőnevelő intézetei javításának elméleti és gyakorlati alapfogalmai dióhéjba szorítva, s különös tekintettel a nemes és főbb polgári leánykákra. Atheneum 1840. II, 12-17. - Ld.: FEHÉR i. m. 254-255. 138 FÁBRI ANNA: „A szép tiltott táj felé". A magyar írónők története két századforduló között (1795-1905). Budapest 1996, 81-84; FÁBRI ANNA: Közíró vagy szépíró? írói szerepkör és társadalmi-kulturális indíttatás összefüggései a 19. századi magyar írónők munkásságában. In: Szerep és alkotás. Női szerepek a társadalomban és az alkotóművészetben. Szerk: NAGY BEÁTA-S. SÁRDI MARGIT. Budapest 1997, 51-61. 139 1860-ban a 9. számtól Marasztoni József által rajzolt arcképekkel Honleányok képcsarnoka indul - Vizekelety Béla új évi lapján (Családi Kör - Új évre) jellemzően hárfázó, író, rajzoló, és középen a haza oltárán áldozó nők csoportja látható. 140 EMÍLIA: Haza. I. Családi Kör 2 (1861/21) 493. 141 EMÍLIA: Társaséleti teendőink. I. Családi Kör 1 (1860. december 11.) 73-74. 142 v - i: A magyar nő és a hazai történelem. Nefelejts 7 (1865. szeptember 3.) 317. 143 JÓKAI MÓR: A magyar nemzet története (1858); HORVÁTH MIHÁLY: Huszonöt év Magyarország történetéből (1864); SZALAY LÁSZLÓ: Magyarország története (1852-1854); KŐVÁRY LÁSZLÓ: Erdély története (1859-1867) 144 V - i: A magyar nő és a hazai történelem. Nefelejts 7 (1865. szeptember 3.) 317. 145 Gizella, Szt. Margit, Mária királyné, Zách Klára, Izabella, Szilágyi Erzsébet, Bornemissza Anna, Guthi Ország Anna, Rozgonyi Istvánné, Lorántffy Zsuzsanna, Perényi Imréné, Homonnai Gáborné. Magyar Nők Évkönyve 1861. Szerk: EMÍLIA. Pest 1860. 146 MÁRTONFFY i. m. 63. 147 A történeti zsáner általános jellemzői: tipizálás, érzelmesség, realizmus; ESCHENBURG, BARBARA: Darstellungen von Sitte und Sittlichkeit - das Genrebild im Biedermeier. In: Biedermeier Glück und Ende. 171-172. 148 UDVARDY VINCE: Hunyadi Mátyás találkozása édes anyjával Szilágyi Erzsébettel Straznicznál midőn Rodiebrád fogságából a magyar trón elfoglalására indul. (Történeti rajz.) Magyarázatul jövő évi műlapunkhoz. Pesti Hölgy-Divatlap 6 (1865. december 15.) 278-279. - Irodalmi előzménye: ARANY JÁNOS: Mátyás anyja (1854) 149 Irodalmi előzményei: JAKAB ISTVÁN: Izabella című történeti drámája (1835), P. SZATHMÁRY KÁROLY: Erdély vészcsillaga (1857), Izabella (1859) 150 PL: Than Mór: János király halála (1862), Izabella királyné lemondása (1869) 151 N. N.: Izabella királynő búcsúja. Családi Kör 1 (1860. november 4.) 57. - Forrásként Kőváry Lászlóra hivatkozik. - Ország Tükre 3(1864/1) 152 VAHOT IMRE: A magyar nőnem hivatása. In: Vahot Imre nagy képes naptára 1855-re. Pest 1854,132-141.