Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - X. A történelem képei a magánélet körében a 19. században - RÉVÉSZ EMESE: Történeti kép mint sajtóillusztráció (1850-1870)

Mór Mohácsi csatájának kiadója, a Hölgyfutár jelzi, hogy képe „nem albumlap, melyet a közönség keze között forgat, hanem amely arra szolgál, hogy a magyar termeket, szobákat díszítse".

36 Az újság rövidesen arról ad hírt, hogy gr. Andrássy Manó indítványára a metszetet „közelebb igen díszes arany rámába foglalva, a nemzeti casino egyik termében fogják fölfüggeszteni".

37 A Napkelet egy olvasói levele beszámolván a Hunyadiház diadalünnepe sikeréről leírja: „házainkban valóságos ünnep volt annak felfüggesztése, mert legszebb díszítményül szolgál".

38 A díszes történeti műlapok használatára vonatkozó ilyen és hasonló megjegyzések bizonyítják, hogy a folyóiratok mellékleteit kifüggesztették. A lakásdíszként, faliképként felhasznált történeti műlap - megfelelően a históriai festészet korszakunkban hirdetett feladatkörének

39 - a privát zónában a nagycsalád, a közösségi terekben a tágabb környezet morális, hazafias nevelésének eszköze. Ugyanakkor a tulajdonos azáltal, hogy a művet privát szférájába befogadja, illetve egy kollektíva közmegegyezéssel szűkebb körébe elhelyezi, egyben annak tartalmával való azonosulását is jelenti. A faliképként megjelenő históriai kép ilyenformán a felhasználó világnézetének, hovatartozásának, politikai meggyőződésének is tükre. Megrendelők, kiadók, nyomdák Az illusztráció a lapkiadás üzleti vállakózásának is része.

40 A folyóiratok arculatát többnyire a publikum befolyásolásának programja és kiszolgálásának kényszere együttesen formálják.

41 A történeti képmelléklet egyrészt növeli a lap vonzerejét, másrészt a nyomda, rajzoló, metsző és a folyóirat nevét feltüntető műlap a kivitelezők hatékony reklámja, az újság legmeggyőzőbb plakátja. A kép tárgyának és alkotójának kiválasztásában jelentős mértékben technikai és üzletpolitikai szempontok játszanak közre. Az illusztrációk témáját és mennyiségét a folyóirat szerkesztője határozza meg, aki olykor azonos a lap kiadójával. Egyes szerkesztők következetesen adják közre a hazai múlt jeleneteit. A Napkelet, Képes Újság, Ország Tükre, Családi Kör, Hazánk és a Külföld, Magyarország és a Nagyvilág és a Pesti Hölgy-Divatlap gazdag történeti képsorozatai szorosan kötődnek a szerkesztők, Vahot Imre, Werfer Károly, Balázs Sándor, Kánya Emília, Szokoly Viktor, Vértessy Arnold és Király János személyéhez. A mű kiválasztásakor figyelembe kell venniük a többi újság tervezett mellékleteit, a műegyleti és társulati albumlapok témáját, továbbá az 1853ban életbe léptetett, szerzői jogokat védő törvény rendelkezéseit.

42 A sokszorosítási jogok birtoklása a kiadó érdeke, a műlap kuriozitásának biztosítéka.

43 A történeti tárgyú illusztrációk egy része sikeres képek reprodukciója, más részük kifejezetten a lap számára megrendelt kompozíció. Műegyleti vagy társulati tárlaton kiállított históriai művek reprodukálása nem ritka, de csak a Képzőművészeti Társulat orgánumának számító Ország Tükre és a Hazánk és a Külföld műlapjai esetében gyakorlat. A mütárlaton már sikert aratott, a sajtó beszámolói révén ismertté lett, a műkritika által méltatott festmények sokszorosítását eleve nagy várakozás előzi meg, e művek közlési jogának megszerzése garantált siker a kiadók számára. A kiadók lapjuk számára eredeti történeti képeket is készíttetnek, amelyekhez állandó művészgárdát foglalkoztatnak. A Napkelet összes történeti műlapjának rajzolója a később kiadótulajdonossá váló Vizkelety Béla. Az Ország Tükre történeti tárgyú illusztrációinak jó része Weber Henrik nevéhez kötődik. Franz Kollarz történeti sorozatának jogtulajdonosa a Képes Világ kiadója, a Deutsch-féle műintézet. A Napkeletről tudjuk, hogy Vahot Imre nem csupán a műlapok megrendelője, de esetenként témaadója is volt.

44 De az esetek többségében a szerkesztő-kiadók a háttérben maradva, a tárgyválasztásban eligazítóként, ötletadóként jelennek meg. A gyakori képkölcsönzéseket a nyomdák üzleti megfontolásai magyarázzák. A képkiadók az általuk gondozott lapcsaládokban többször felhasználják ugyanazt az illusztrációt, ezzel nagyobb publicitást biztosítva egyes műveknek. Heckenast Gusztáv Geiger fametszetben közölt történeti képsorozatát nemcsak a Vasárnapi Újságban, hanem néhány heti eltéréssel közel azonos szöveggel a lap német nyelvű változatában a Sonntags Zeitungban is megjelenteti. A sorozat hét évvel később bukkan fel a szintén Heckenast gondozásában megjelent fametszetes néplapban, a Képes Újságban, majd a nyomda Jókai köteteinek illusztrációjaként és képes naptáraiban is felhasználja.

45 Emich Gusztáv a Hazánk és a Külföld hazai történeti képeit nagy példányszámú kalendáriumaiban közli újra. Az Engel és Mandello cég Weber Henriknek és Vizkelety Bélának a Családi Kör számára készített kőrajzait négy év után eltérő szöveggel közli újra a szintén általuk kiadott Ország Tükrében. A Deutschtestvérek 1860-as évek végén kiadott képes lapcsaládjában (Hazánk és a Külföld, Képes Világ, Divat, Magyar Bazár) is sűrűn előfordul fametszetek és műlapok kölcsönzése. Bár a popularizálódás folyamatában az alkotó személye már másodlagossá válik, e metszetek több csatornán folyó terjesztése, eljuttatása a populáris naptárirodalom és népszerűsítő történelemkönyvek körébe elősegíti némely történeti kép beépülését a közgondolkodásba. Történeti képek időrend és laptípusok szerint Míg a század első felében a történeti kép, bár a közönség és műkritika részéről egyaránt nagy igény jelentkezik iránta, egyedi műként csekély szerepet kap a korszak folyóirat-illusztrációjában, az abszolutizmus kori sajtó több mint félezer periodikájának már jelentős hányada közöl illusztrációt vagy képmellékletet.

46 A lapok korabeli tartalmi felosztása, képtípusokat körülíró terminológiája nem egységes. A Vasárnapi Újság például az 1850-es években a Történelmi képek cím alá gyűjti az aktuális eseményábrázolásokat és történeti régiségek áb-