Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - ZWICKL András: A kép határain kívül. Kép és keret a nagybányai mestereknél

hősiességének állít emléket.

48 A mü számos követőre talált, Anton Dominik Fernkorn asperni oroszlánja (1855-1858) az 1809-es Napóleon elleni ütközet helyszínén egyszerre emlékeztet az osztrákok győzelmére és az áldozatokra. Magyarországon a síremlékszobrászatban már 1848 előtt megjelent az oroszlán figurája, később ez a funkció összekapcsolódott az elvesztett szabadságharcnak történő emlékállítással.

49 A kivégzett miniszterelnök, Batthyány Lajos síremlékének tervét 1871-ben közölte a Vasárnapi Újság, a mauzóleumba „két óriás alkatú oroszlán közt kell bemennünk, e jelképei közt az erőnek és hűségnek. Egyik halálra sebezve, a másik éber gonddal őrzi e nemzeti szentséget".

50 Az 1894-ben elhunyt Kossuth Lajos síremlékére kiírt pályázaton is központi szerephez jut az oroszlán, amely Gerster Kálmán és Stróbl Alajos 1902-ben I. díjat nyert tervének hangsúlyos eleme.

51 Stróbl a következőképpen magyarázza az őt műtermében felkereső Fülep Lajosnak az emlékmű szimbolikáját: „Talpra magyar! Ezt oda fogom írni az oroszlán alá. A vezéreszme a felszabadulás, amint az oroszlán, a nemzet eltépi láncait."

52 Amikor Róna József szobrász Turinban az idős Kossuthtal egy majdan felállítandó szabadságszoborról beszélgetett, mind az oroszlán, mind a széttépett lánc motívuma szóba került.

53 Az oroszlán és a lánc képe már korán megjelenik a dicsőséges forradalom és az elbukó szabadságharc szimbolikájában. Az irodalomban a legismertebb példákat Petőfi verseiben találhatjuk meg, aki már korábban is gyakran használta a nemzet rabságára utaló lánc-hasonlatot, az 1848-ban íródott költeményekben pedig kiemelt fontosságot kap a lánc, illetve a bilincs jelképe.

54 Az 1848-as forradalmat és szabadságharcot a képzőművészet a legváltozatosabb formákban jelenítette meg, emléke és eszméje a 19. század végén a nagybányai művészek alapító nemzedéke számára is eleven és meghatározó volt. Thorma Jánost az Aradi vértanúk (1896) millenniumi sikere után a Talpra magyar (1898-1936) megfestése - Hollósy Rákóczi-indulóiához hasonlóan - egész életén át foglalkoztatta. Réti István 1899-ben, a szabadságharc elbukásának 50. évfordulóján - és Hollósy Nemzeti Szalonban bemutatott Rákóczi-induló vázlatával egy időben - festette meg a Honvédtemetést, amely noha „egyes kritikusok szerint a honvédek efféle »toprongyos« ábrázolása kiábrándító volt", elnyerte a Lipótvárosi Kaszinó 1900. évi díját, és a művet megvásárolták a Szépművészeti Múzeum számára.

55 Hasonló „toprongyos" alakok népesítik be Hollósy Rákóczi-indulóját, megjelennek közöttük - régi mentében és nemzeti színű zászló alatt - öreg negyvennyolcas honvédek is. De akkor miért Rákóczi-induló a kép címe, mi az összefüggés 1848 és II. Rákóczi Ferenc, illetve a máig ismert, népszerű zenemű között? A Rákóczi-féle szabadságharcot már a kortársak 1848 előzményének tekintették, a 19. század utolsó harmadában pedig mindenekelőtt az ellenzéki Függetlenségi Párt számára vált jelképessé a fejedelem alakja. Kossuth Ferenc szerint „csak a 48-as párt méltó arra, hogy Rákóczi nevét zászlójára írja".

56 Noha Rákóczi kultusza a századforduló után először 1903-ban, a szabadságharc kitörésének 200. évfordulóján csapott magasra, kibontakozása - elsősorban Thaly Kálmán buzgalmának köszönhetően - már jóval korábban, az 1860-as években elkezdődött. A festészetben a fiatalon honvédként harcoló, radikális függetlenségi Madarász Viktor 1855-ös Kuruc és labanc című festménye nyitotta meg a 17-18. századi Habsburg-ellenes szabadságmozgalmakkal (a Zrínyiek, Thököly stb.) 1848-ra utaló képciklusát.

57 A nagybányai művészek közül Iványi Grünwald Béla Bércek közt (1901) című nosztalgikus hangulatú, kosztümös kompozíciója idézi fel ezt a kort. A képet számos más kuruc témájú ábrázolással együtt a Könyves Kálmán Műkiadó Rt. 1906-os mülapkatalógusa reprodukálja. Ebben az évben hozták haza a fejedelem hamvait, és ezzel összefüggésben ismét érezhetően gyakoribbá vált Rákóczi és a kuruc kor ábrázolása.

58 A képek sokszor zenei vonatkozásúak, és már 1903-ban több ilyen témájú festménnyel találkozunk (pl. Stetka Gyula: Hej Rákóczi, Bercsényi), söt Greguss Imre „1703"II. Rákóczi Ferenc indulója festménye címében Hollósy képének címadására rímel.

59 Ezekkel a korhűségre törekvő, historizáló díszletezésü festményekkel ellentétben Hollósy kompozíciója nem a kuruc kort, és nem az 1848-as szabadságharcot jeleníti meg, noha ekkor már olyan képek is szerepeltek a kiállításokon, amelyek közvetlenül utaltak a pár évtizeddel korábbi eseményekre.

60 A Rákóczi-induló figurái azonban kortárs alakok, akiket a címadó zenemű fűz össze egymással. A Rákóczi-induló már a 19. század elejére elnyerte mai formáját, és számos zeneszerző merített belőle: Liszt Ferenc, aki 1823-ban pesti hangversenyén még gyermekként játszotta el a művet, többször feldolgozta azt, a legismertebb változat pedig Hector Berliozé, ő az indulót 1846-ban hallotta Pesten. A Rákóczi-induló már a forradalom előtt nagy népszerűségnek örvendett, sőt egyes alkalmakkor a Himnusszal és a Szózattal együtt játszották, hazafias karaktere a forradalom alatt még jobban felerősödött.

61 Az induló 1848 után hosszú ideig be volt tiltva. Nyilvános előadásával többen próbálkoztak, így az 1860-ban hazatérő emigráns Reményi Ede hegedűművész koncertjein többek között „az akkor még tiltott Rákóczi-átirattal ragadta el hallgatóságát. Hatása olyan nagy volt, hogy a hatóság végre is betiltotta hangversenyeit".

62 A következő évben megrendezett országgyűlési választások alkalmával a választók számos helyen a Rákóczi-indulóval vonultak fel, és ez a szokás Hollósy témaválasztását is inspirálhatta. Kompozíciójának „élménymagva talán valamely vidéki »követvalasztas« hangulatemléke lehetett, Hollósy ifjúkorából", írja Réti.

63 Az 1861-es országgyűlés feloszlatása után azonban az induló előadása ismét nemkívánatos lett, és még a kiegyezés után is megőrizte rebellis karakterét.

64 Hollósy Rákóczi-indulójának különböző elemei és jelentésrétegei egy irányba mutatnak, az 1848-as forradalomra és szabadságharcra. Ezt erősítette meg az eredeti keret is: a láncot széttépő oroszlánok közérthető szimbolikája - a címadással összhangban - a korabeli közönség számára még egyértelműbbé tette a mü 1848-as vonatkozásait. A századforduló idején mások által is alkalmazott típust képviselő keret ugyanakkor nemcsak kiegészítette, illetve jelképes formában összesürítette a mű „mondanivalóját", hanem a témához jobban illeszkedő, emelkedett hangütésével és konvencionális jelképiségével egyúttal ellenpontozta a korszak hasonló tárgyú festményeitől élesen elütő, deheroizált jelenetet.

65 Amíg Hollósy Nagybányán festett kompozíciója a magyar történelem eseményeinek aktualizálására törekedett, addig Ferenczy Károly századfordulón készült nagy kompozíciói a régebbi és egyetemes múlthoz, a vallás, a Biblia világához nyúltak vissza. Ferenczy esetében - mint azt már korábban láttuk - festményeinek eredeti keretére vonatkozóan több képi forrással rendelkezünk, mint Hollósy vagy más nagybányai művészek esetében. Eddig nem foglalkoztunk viszont azokkal a művész