Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - ZWICKL András: A kép határain kívül. Kép és keret a nagybányai mestereknél

6. Ferenczy Károly műtermében (Ismeretlen fényképész), 1905. (Repr.: Malonyay Dezső: A fiatalok. Budapest 1906, 65.) életében készült dokumcntumfotókkal, amelyek több festményt is megörökítenek. Az egyik, amelyet apjáról szóló könyvében Valér publikált, a művészt Lendvai utcai műtermében mutatja.

66 A felvételen az 1912-ben festett Alvó nő a korábbi művekéhez hasonló ökörszemes keretben látszik, ma már azonban íves szélű, díszes rokokó keretben őrzi a Magyar Nemzeti Galéria. A csere viszonylag korán történhetett, mivel az 1913-ban a Szépművészeti Múzeum által megvásárolt kép az Új Magyar Képtár 1928-as fotóján már ebben az „új" keretben volt.

67 A Valér könyvében reprodukált - 1912—1913-ra datálható - fotó párdarabját is ismerjük, ezen kicsit más a beállítás, és a háttérben több festmény kivehető.

68 így például kiderül, hogy Ferenczy gyermekeiről festett Testvérek című hármas arcképe (1911) mind a mai napig megőrizte eredeti ökörszemes keretét.

69 Ha alaposan szemügyre vesszük a fényképet, még két festmény látható. Az egyik azonosítható is: az 1904-es Két női akt, a másik kép viszont nem ismerhető fel, mivel az Alvó nő takarása miatt nem sok látszik belőle.

7

" A festmény mérete azonban jelentős mértékben leszűkíti a szóba jöhető müvek körét, és a keret jellegzetes részletei alapján, illetve egy korábbi fotó segítségével egyértelműen fény derül rá, hogy melyik képet látjuk. Ezt a fényképet 1905-ös dátummal Malonyay Dezső reprodukálta A fiatalok című könyvében, és jól látszik rajta, hogy a háttérben meghúzódó mű nem más, mint az 1900-ban festett Józsefet eladják testvéref

] (6. kép). Az architektonikus felépítésű keret széles, klasszikus aedikulás mintájú, a sima lábazatra támaszkodó kannelúrázott pilaszterek egyszerű gerendázatot tartanak. A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán látható festménynek ma teljesen más a kerete: keskeny, egyszerű profilú, belül antik gyöngysor, a hangsúlyosabb külső profilt domború, stilizált levélfüzér díszíti.

72 „Ferenczy Károly legnagyobb méretű alkotását"

7

" egy 1913-as határozat alapján a festőtől vette meg a Fővárosi Képtár. A vásárlásról egyik levelében maga Ferenczy is beszámol.

74 Azt azonban nem tudjuk, mikor vitték el tőle a képet, illetve ezzel összefüggésben az sem derül ki, hogy mikor cserélték le az eredeti keretet. A műtárgy múzeumba kerülésének időpontja nem állapítható meg pontosan, mivel az 1913-as vásárlást követően a „gyarapodás" az 1918-as évhez köthető, a leltárkönyvi bejegyzés időpontja pedig 1924 körűire tehető. Addigra viszont már - a bejegyzés szerint - „aranyozott, vájolt és masszadíszítésü fakeretben" volt a festmény, így az eredeti keretet valamikor 1913 és 1924 között vesztette el.

75 Az ilyen antik igazodása architektonikus keretek ez idő tájt egyáltalán nem voltak szokatlanok, késő viktoriánus és preraffaelita festők például egyaránt előszeretettel használták már a 19. század második felében.

76 A magyar festészetben is megtaláljuk párhuzamaikat, a századforduló idején pedig a Műcsarnok kiállításain rendszeresen felbukkantak a típus különböző változatai. A Magyar Nemzeti Galéria őrzi Baditz Ottó A gyermek álma című képét, amely az 1896-os millenáris kiállításon szerepelt, vagy László Fülöpnek az 1900-as párizsi világkiállításon is bemutatott XIII. Leó portréját, de ennek a keretnek a „modernebb", szecessziós változatával találkozunk Vaszary Aranykor című 1898-as festményén.

77 A szecesszió dekoratív összmüvészeti törekvéseiben nemcsak a műfajok, hanem a kép és keret közötti határok is összemosódtak, a kompozíció szerves és elválaszthatatlan részét alkotó kereteket sokszor maguk a művészek tervezték, illetve készítették. Az excentrikus és hatásvadász megoldások - mint például Max Klinger Paris ítélete (1885-87) című monumentális kompozíciója - mellett azonban hagyományos architektonikus keretek is előfordulnak.

78 így Franz von Stuck A bűn (1893) című festményét a Műcsarnok 1899-es Tavaszi nemzetközi kiállításán a budapesti közönség a klasszikus dór oszloprend szabályai szerint felépített keretben láthatta.

79 Közeli párhuzamát a magyar festészetben is megtaláljuk: Ferenczy egyik korai festményét, a Királyok hódolását (1895) eredetileg ugyanilyen keret vette körül. Az 1939-ben megvásárolt kép a második világháború után még ebben az állapotában volt látható a Fővárosi Képtár 1949-es Magyar otthonok című kiállításán, mint ahogy erről egy dokumentumfotó tanúskodik.

80 A „Két oldalt rovátkos, dóioszlopos, fent ökörszemcs szegélyű architrávos, széles, aranyozott fakeret" jól illeszkedett a hasonló karakterű oszlopok által alátámasztott, nyitott csarnokban ábrázolt jelenethez, amelyet ma igénytelen, keskeny barna fakeret fog körbe.

81 A Királyok hódolását Ferenczy még Münchenben festette, de Nagybányán sem fordított hátat az aedikulás kereteknek, sőt más nagybányai mestereknél is találkozunk hasonló példával. Csók Istvánt nem sokkal halála előtt műtermében egy olyan fotó örökíti meg, amelynek hátterében Nagybányán festett „Szabadíts meg a gonosztól" (1897) című kompozíciójának kivágott Vénusz-alakja félköríves záródású aedikulás keretben látható. A gazdagon tagolt magas lábazat a padlótól indul, a kannelúrás pilaszter fejezete rendkívüli mértékben hasonlít a József-kép eredeti keretének fejezetére.

82 Hasonlóképpen dús ornamentális díszítésű architektonikus kerettel Ferenczy ceuvre-jében is találkozunk, egy harmadik bibliai témájú müve szintén ilyen keretbe került: az 1903-ban készült Keresztlevétel a mai napig eredeti állapotában látható a marosvásárhelyi múzeumban

83 (7. kép). Ferenczy József-képét - egyetlenként a mester munkái közül - a Könyves Kálmán Mükiadó Rt. mülapjai között is megtaláljuk.

84 Noha a kisméretű reprodukciót „4 cm kemény tölgyfakeretben" kínálják a vásárlóknak, mint már szó esett róla, több kép számára egyedi rámákat lehetett rendelni. A katalógus egy festményt mutat keretestől, Feszty Árpád Krisztus temetése című triptichonját klasszikus dór architektúra veszi körül, az aedikulás keret - akárcsak Ferenczynél - vallásos témához kapcsolódik.

85 Sinkó Katalin az 1996-os Nagybánya-kiállítás katalógusába írt Az alapítók biblikus képei és a századvég anti-