Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - SZABÓ László: Egy budapesti műgyűjtemény. A Révai család Ferenczy-képeiről

SZABÓ LÁSZLÓ Egy budapesti műgyűjtemény A RÉVAI CSALÁD FERENCZY-KÉPEIRŐL Olykor a képeknek is megvan a maguk sorsa, nemkülönben a műgyüjteményeknek. Ferenczy Károly egy ez ideig ismeretlen festményének nyomára éppen gyüjtéstörténeti ismereteink vezethetnek. Ráadásul a kérdéses Ferenczy-kép már nem is létezik, pontosabban eleve csak nagyon rövid ideig létezett eredeti formájában. A gyűjtő, Révai Mór János (1860-1926) a 19. század végének egyik legjelentősebb magyar könyvkiadója és könyvterjesztője volt, maga is írt. 1895-ben testvérével, Ödönnel megalapította a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaságot. Révai Mór János 1880-tól dolgozott az apja, Révai Sámuel és nagybátyja, Révai Leó által 1869ben alapított pesti könyvkereskedésében és ódondászatában (antikvárium). A családi vállalkozásba való belépésével indult el a Révai Testvérek Könyvkiadó tevékenysége. Révai Mór János gazdag könyvkiadói munkásságából néhány a mi érdeklődésünkre is számot tarthat.

1 Első vállalkozása az 1880-ban elindított regény-folyóirat, a Regényvilág volt, amely a hazai és külföldi szépirodalomnak adott helyt, felvéve a harcot a folytatásban megjelenő, olcsó füzetes ponyvaregényekkel. E vállalkozáshoz Jókai Mórt nyerte meg, akinek Páter Péter regényével indult a sorozat. A Regényvilág öt évfolyamában olyan írók kaptak helyet, mint Dosztojevszkij, Turgenyev, Zola és Mark Twain. Révai 1881-től indította el új sorozatát Világhírű utazások könyvtára címmel, elsőként gr. Széchenyi Béla távol-keleti utazásainak történetével, s másodikként Henry M. Stanley Utazásom Afrikában című könyvével. Az ifjúsági irodalom népszerűsítésére 1884-ben indult el a Magyar Ifjúság képes hetilap, benne folytatásban jelentek meg a legnépszerűbb regények. Az 1880-as évek vállalkozása volt a Trefort Ágoston kultuszminiszter támogatásával megindult Jó könyvek a magyar nép számára füzetes sorozat. Az olcsó kiadású, illusztrált lapok a magyar írók müveit tartalmazták. A kiadás költségeihez a Kultuszminisztérium az írók és az illusztrátorok (Dörre Tivadar, Feszty Árpád, Gyulay László és Jankó János) tiszteletdíjával járult hozzá, ezen kívül a sorozat népszerűsítése érdekében vállalta, hogy az első két évben, a megjelent füzetekből néhány ezer példányt a tanfelügyelők és tanítók útján terjeszt a nép között. Ez időben Révai legnagyobb vállalkozása azonban a Rudolf trónörökös kezdeményezésével és közreműködésével 1885. december l-jével megindult Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben volt. A sorozatot eredetileg 15 kötetesre tervezték, kéthetente megjelenő kétíves füzetekben 10 év alatt adták volna ki. Végül 17 év alatt összesen 21 kötetben jelent meg. A nagy munka az utolsó, 396. füzettel, 1901. október l-jén fejeződött be. Révai a sorozat népszerűsítésére nagyszabású propagandaakciót szervezett. A prospektusok, szórólapok, körlevelek az ország minden részébe eljutottak. Ennek eredményeként a sorozat 16 ezer előfizetői példányszámmal indult, ami jóval meghaladta az előzetes várakozásokat - igaz, a bécsi német nyelvű kiadás induló példányszáma 38 ezer volt. Az első kötetek befejezésével gondoskodni kellett a bekötésről és a kötéstáblákról. A kötéstáblára vonatkozó első rajz a Monarchia címerét ábrázolta, Révaiék azonban ezt nem fogadták el. Végül az ügyben illetékes bizottságok abban állapodtak meg, hogy a Magyarországot bemutató kötetek a magyar koronával és a magyar címerrel, az Ausztriát bemutató kötetek az osztrák koronával és címerrel jelenjenek meg, míg a közös kötetek, nevezetesen a bevezető kötet és a Boszniát és Hercegovinát tárgyaló kötet kötéstáblája mindkét koronát és mindkét címert ábrázolja. A kötéstáblák tervezésére Révai az Iparművészeti Társulat közreműködésével pályázatot írt ki, ennek Benczúr Gyula lett a nyertese. A füzetek programszerűen jelentek meg, váltakozva a magyar és osztrák tartalmú kötetek és a bevezető könyv anyaga. A munka első három darabja 1888 őszén egymást követvejelent meg (a bevezető, az Alsó-Ausztriáról szóló és a Magyarországot tárgyaló kötetek). A korszak másik nagyszabású vállalkozása volt a Pallas Nagy Lexikona. Kiadója a Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, melyet 1884-ben Gerő Lajos alapított. Az Encyclopaedia Britannica mintájára készülő lexikon munkálataiba Révai is szeretett volna bekapcsolódni. Végül a kiadásban nem, de a terjesztésben jelentékeny szerepet vállalt. A lexikon szortiment értékesítésének általa bevezetett újdonsága volt a részletre történő előfizetés. A lexikon kiadásának időszakában Gerő Lajos különböző vállalkozásai sorra veszteségesek voltak, ami végül ahhoz vezetett, hogy 1900-ban kénytelen volt részvénytársaságát eladni. Azt megelőzően azonban a cég megmentése érdekében értékesítették a Pallas Lexikont a szerkesztőséggel, a szerzőkkel, a tartalommal és a nyomdai klisékkel egyetemben: 1899 októberében vásárolta meg Révai János Mór, egyrészt azért, hogy a terjesztéssel megszerzett piaci pozícióit megtartsa, másrészt viszont - tekintettel a Pallas Lexikon kifogyó készleteire - azzal a szándékkal, hogy egy még teljesebb, még jobb, még korszerűbb lexikont adjon ki saját maga. Ez volt az előzménye élete legnagyobb vállalkozásának, a Révai Nagy Lexikona kiadásának. Eredeti terve szerint az új