Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - SZABÓ László: Egy budapesti műgyűjtemény. A Révai család Ferenczy-képeiről

lexikon a Pallas javított, bővített kiadása lett volna, nagyobb részt felhasználva a Pallas tartalmát, illusztrációit és nyomdai kliséit. Menet közben azonban számos modernizációt hajtott végre. így elmaradt az egyes szócikkek szerzőjének feltüntetése, ami az európai lexikonkiadásban már nem volt gyakorlat, kivéve az Enyclopaedia Britannicát, amely viszont jellegénél fogva az egyes szócikkekhez rövidebb-hosszabb tanulmányokat közölt annak szerzőjét is feltüntetve. Révai jelentősen bővítette a szócikkek számát, ugyanakkor rövidítette a szöveget a tárgyilagos, lényegre törekvő közlés érdekében. A Pallas Lexikon számos szócikke, tényközlése és adata így is bekerült az új lexikonba. Az eredeti terv szerint a régi illusztrációkat használták volna fel az új lexikon számára, végül azonban teljesen új, a legkorszerűbb nyomdatechnikával készült illusztrációk váltották fel azokat. Mindez magyarázata annak, hogy miben azonos és miben különbözik egymástól a két lexikon. Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy miért húzódott el a lexikon kiadása. Míg a Pallas Lexikon 16 kötete 1893 és 1897 között, azaz mintegy öt év alatt jelent meg (a 18-19. pótkötet 1900-ban), addig a Révai Nagy Lexikona első kötete 1911-ben, az utolsó, 20. kötet csak 1927-ben, Révai halála után, azaz 16 évig elhúzódott, jóllehet a kiadás befejezését 1916-ra tervezték. A vállalkozás a 21. kötetként megjelenő Révai Kis Lexikona 1936-os kiadásával ért véget. A kiadást leginkább a világháború késleltette. A szerkesztőség tagjai és a szerzők közül sokakat behívtak katonának, elfogyott a Németországban gyártott kötővászon, és a német kormány 1916-os textilembargója lehetetlenné tette az utánpótlást. Végül a Tanácsköztársaság idején lefoglalták a lexikon számára fenntartott teljes papírkészletet. Révai a művészi illusztrációval megjelenő könyvek sorát a Szana Tamás szerkesztette Magyar művészek kiadásával indította el. A képanyag különböző sokszorosító eljárásokkal készült Angerernél Bécsben, Meisenbachnál Münchenben és Goupil cégénél Párizsban. Ezt követte az a terv, hogy Kiss József költeményeit díszkiadásban jelentetik meg. A kiadás ötlete már 1894 táján megfogalmazódott, de Kiss József hiába járta évekig a műtermeket, az illusztrációk elkészítésére alkalmas művészt nem találta meg. Végül 1896-ban egy merész elhatározással a Münchenből frissen érkezett nagybányai festőket nyerték meg a kiadás ügyének. A költő minderre így emlékezik vissza: „Most négy éve tették Révaiék az ajánlatot, hogy összes verseimet megillusztrálják, és három évig hiába jártam műteremről műteremre, keresve, kérve, könyörögve, de meddő ígéreteknél többet nem nyerhettem. Komoly vállalkozó a könyv illusztrálására nem akadt, míg végre a nagybányai fiúk nem tették rá a kezüket, és emberül meg is oldották a feladatot."

2 1897 novemberében, a könyv megjelenésével egy időben, Révai az elkészült képekből kiállítást rendezett a Váci utcai könyvkereskedésében, megelőzve a nagybányai festők decemberi műcsarnokbeli bemutatkozását. Mindez azt jelenti, hogy a Révai-féle kiállítás volt a nagybányai művészek első budapesti csoportos bemutatkozása. A kiállítás nagy publicitást kapott a sajtóban. Lelkendezve írt róla Hock János a Magyarország november 20-i számában: „A Révai-testvérek sajtó alá rendezték Kiss Józsefnek költeményeit, s egy szerencsés ötlettel a nagybányaiakra bízták az illusztrációt. Öt művész fogott hozzá, s kiállítottak egy olyan díszmunkát, ahol nemcsak a költő emeli a festőt, hanem mindkét művész egymást, kölcsönösen. Ezeknek az illusztrációknak az eredeti képeit a Révai helyiségben állították ki. Azóta oda járok örülni és lelkesedni."

3 Bizonyosra vehetjük, hogy Révai Mór János az általa pártfogolt Kiss József költeményeinek kiadása révén került kapcsolatba a nagybányai festőkkel, jóllehet a költővel öccse, Révai Ödön utazott Nagybányára 1896 nyarán.

4 Révai Mórnak Ferenczy Károllyal való személyes ismeretségét bizonyítja számunkra az a tény, hogy 1897-ben Ferenczy megfestette Révai feleségének arcképéi.

5 Révai felesége, Györgyei Irén maga is táplált irodalmi ambíciókat, és Andor Mária írói álnéven jelentek meg regényei. Genthon István Ferenczy Károlyról írt monográfiájából is tudjuk azt, hogy legalább még egy Ferenczy-képet birtokolt Révai Mór János, nevezetesen az 1903-ban festett Templom címűt.

6 Mindkettő szerepelt az 1922-es műcsarnoki Ferenczy Károly emlékkiállításon.

7 A Révai testvérek tevékeny részt vállaltak a főváros művészeti életében, a Nemzeti Szalon és a Könyves Kálmán művészeti szalonjának működtetésében. Mindketten képvásárlók is voltak. Érdeklődésük mindenekelőtt a nagybányai és más, modern irányzatot képviselő művészekre irányult. Révai Ödön már a nagybányai festők első, régi műcsarnoki kiállításán hat képet vásárolt.

8 Révai Mór János gyűjteményéről azonban pontosabb adataink is vannak. A zár alá vett zsidó javak számbavételére és megőrzésére alakult kormánybiztosság fennmaradt iratai szerint 1944. július 19-én vették jegyzékbe Révai Mór János özvegyének a Kelenhegyi út 21. alatti lakásában található képeket. A helyszínen kézzel írt jegyzőkönyv 22 művet sorol fel. Tizenegyet Rippl-Rónai Józseftől,

9 kettőt-kettőt Csók Istvántól és Mednyánszky Lászlótól, egyegy képet Edvi Illés Aladártól és Olgyay Ferenctől,

10 továbbá öt müvet Ferenczy Károlytól. 1944. július 23-án kelt a géppel írt, hivatalos jegyzőkönyv a Szépművészeti Múzeum papírján, ezt Révainé és Csánky Dénes kormánybiztos is aláírta. Ezen a napon szállították el a műtárgyakat a múzeumba, ahol azokat a háború végéig megőrizték." A világháború után a gyűjtemény szétszóródott, egyes darabjai a műkereskedelemben bukkantak fel. Ha teljességében nem is rekonstruálható Révai Mór János gyűjteménye, abban egykor a zár alá vett müveknél több volt. Erre vonatkozóan néhány adat rendelkezésünkre is áll. így mindenek előtt Genthon István Ferenczy-monográfiájában találunk még egy Ferenczy-képet Hegyibeszéd-tanulmány címmel, „Bp., egykor Révai Mór Jánosné tul." megjegyzéssel.

12 A Magyar Nemzeti Galéria régi nyilvántartási anyagában szerepel Révainé tulajdonában egy Rippl-Rónai József-kép, Tájgémeskúttal címmel, amely 1958-ban szerepelt a múzeumi bírálaton.

13 A kép a zár alá vett műtárgyak jegyzékében nem szerepel, megtalálható viszont az 1906-ban, a Könyves Kálmán kiállítási termében rendezett Rippl-Rónai József-kiállítást követő aukció eladási jegyzékében Kútágas címmel, vevője Révai Mór János volt. A jegyzék szerint Révai több müvet is vásárolt Rippl-Rónaitól az árverésen.

14 Pewny Denise 1940-ben, Rippl-Rónai József (1861-1927) címmel megjelent monográfiájában további képek szerepelnek Révai Mór János tulajdonából.

15 A Révai-gyűjteményben legalább egy festmény volt Iványi Grünwald Bélától is. Ezt bizonyítja a festő egyik levele, amelyben arra kéri Lázár Bélát, hogy Székely Aladárral fényképeztesse le a Révai Mór Jánosnál lévő képét.

16 Arra utalnak ezek az adatok, hogy 1944ben, a lakásban található 22 darab képről felvett jegyzőkönyv nem a teljes gyűjteményt foglalta magába. A zár alá vétel nem