Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - ZWICKL András: A kép határain kívül. Kép és keret a nagybányai mestereknél

7. Ferenczy Károly: Keresztlevétel, 1903. Marosvásárhely, Muzeul de Artá historizmusa című tanulmányában a vallásos festészet századvégi válságával, illetve a hagyományos témák átértelmezésével foglalkozik, és a nagybányai festők ilyen tárgyú programatikus képeit elemezve arra hívja fel a figyelmet, hogy a bibliai alakok ezeken a kompozíciókon a prófétai sorsot vállaló művészt jelenítik meg.

86 Ezzel a szekularizálódással párhuzamosan azonban egy szakralizálódási folyamat is megfigyelhető, amelynek során „az addig a profanitás világába tartozó hősök és személyek (...) különös szakrális aurát nyernek".

87 Ezt a szakrális aurát erősítették meg Ferenczy biblikus témájú képeinek reneszánsz ízü aedikulás keretei is, ugyanakkor - akárcsak a Hollósy-kép esetében - kontrasztban is állnak annak modern festésmódjával 8. Ferenczy Károly: Józsefet eladják testvérei, 1900. (Magyar Nemzeti Galéria) Az eredeti keretezés rekonstrukciója (Zwickl András) és felfogásával. Az eredeti keret egyébként a József-kép kortárs interpretálóira is hatással lehetett, így elképzelhető, hogy Réti Istvánnak A nagybányai művésztelep című könyvében a mű tárgyalásánál a „renaissance falfestmények"-re tett kétszeri utalását a hajdani keretre vonatkozó emlékei is befolyásolták: „a Józsefet eladják testvérei szintén a quattrocento nyugalmát mutatja, de színességében, arányaiban, egész képszerüségében már a korai cinquecento falképeinek gazdagsága s harmóniája is jelentkezik"

88 (8. kép). A József-kép eredeti kerete valószínűleg Nagybányán készült. Az 1900-as Nagybányán rendezett kiállítás kapcsán, amely Ferenczynek és Iványi Grünwaldnak a Műcsarnok 1900/ 1901-es Téli kiállítására készülő képeit mutatta be, a helyi újság a következőket írja: „A gyönyörű kereteket Maticska helybeli asztalos faragta, s Sziberth János aranyozó aranyozta. Ezekkel mind a művészek, mind a közönség igen meg volt elégedve."

89 A képet tehát ebben a keretben láthatta az akkori közönség Nagybányán, majd ezt követően a Műcsarnok Téli kiállításán, de még az 1903-as Nemzeti Szalon-beli gyűjteményes kiállításon is, amelyen együtt szerepelt a hasonló aedikulás keretezésű Keresztlevétellel.

90 A művész életében tehát teljesen más keretben „létezett" a kép, és ha Ferenczytől nem is ismerünk a képkeretre vonatkozó instrukciókat, mint például Thormától, befejezésül egy anekdota mégis ide kívánkozik. Visszaemlékezéseiben Ferenczy Béni számol be róla, hogy apja egyik modellje és mindenese, Weil Éliás egyszer „levélben valamilyen képkeretek megvételére akarta apámat rávenni, mire apám, aki a szóvicceket másoknál nem szívesen méltányolta, a következőképpen válaszolt: »Kedves Éliás - vaktába csak vakkeretet lehet venni«".

91 JEGYZETEK 1 Lebensztejn, Jean-Claude: A keretből kiindulva, in: Változó művészetfogalom. Szerk. és vál. Házas Nikoletta. Bp., Kijárat Kiadó, 2001. 179-180. 2 Símmel, Georg: A képkeret. Esztétikai kísérlet, 1902, in: Uő.: Velence, Firenze, Róma. Művészetelméleti írások. Bp., Atlantisz, 1990. 91-92. 3 A Magyar Nemzeti Galériában őrzött müvek közül ökörszemes rámában láthatóak például Ferenczy Károly Cigányok (1901), Dombtetőn (1901), Önarckép palettával (1903), Október (1903) és Patak (1907), illetve Iványi Grünwald Béla Ruhaszárítás (1903) és Tavaszi kirándulás (1903) című festményei, többségüket még készülésük évében vásárolta meg a Szépművészeti Múzeum. Az ökörszemes keret domináns - névadó - eleme az ión kíma „széthúzott" és mélyebb plasztikájú tojássora, amely kívülről határolja a keretet; a képfelülethez legközelebb eső elem általában az antik építészet szívsorára emlékeztető, stilizált levelekkel díszített léc. A típusnak számos változatát ismerjük, így például az említett festmények közül az Október, a Patak vagy a Ruhaszáritás kerete egyszerű, a Tavaszi kirándulásé finomabb tagolású, a Dombtetőn és az Önarckép palettával kerete sekélyebb, a Cigányok keretének széles, homorú ívét pedig díszes, papírból préselt palmettasoros (antémion) ornamentika tagolja. A felsorolt művek többségét készülésük évében, a Patakot 1908-ban vette meg a Szépművészeti Múzeum, egyedül az Október került 1945 után - a Chorin-gyüjteményből - a múzeumba. 4 Ezek a müvek is hamar múzeumba kerültek; a Louis Quatorze keretű Tavaszi Virághegyet (1898) készülése évében, a Louis Quinze keretű Majálist (1906) 1907-ben vásárolta meg a Szépművészeti Múzeum. 5 A Schönherr Antal és Gyula portré/a (1902) és a Festőnő (1903) című képek keretei ugyanazt a naturalisztikus levéldíszű típust képviselik, a kettős arckép 1926-ban, a Festőnő készülése évében került a Szépművészeti Múzeumba, akárcsak a stilizált levelekből összeálló keretű Festő és modell (1904), amelynek kerettípusával a Virághegyi domboldal (1908) című, ma a bukaresti Magyar Nagykövetségen őrzött festményen is találkozunk.