dr. D. Fehér Zsuzsa -Párdányi klára szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 3. szám (Budapest, 1961)

Pataky Dénes: Az 1848-49-es szabadságharc grafikai ábrázolásai

AZ 1 84 8-49 -E S SZABADSÁGHARC GRAFIKAI ÁBRÁZOLÁSAI A grafikai termésben, lévén a grafika a legmozgékonyabb és a tömegekhez a legközelebb álló műfaj, mindig nagy helyet foglaltak el a történeti események ábrázolásai. E műfajnak egyik legkésőbbi képviselői az 1848-—49-es szabadságharccal foglalkozó lapok. A fénykép azután, nagyobb dokumentáló erővel bírván, csakhamar kiszorította e térről a grafikát. A lapok túlnyomó része az akkor mintegy ötven éve feltalált olcsó, könnyű technikájú és nagy nyomatszámú lithográfiai eljárással készült. Fametszet alig fordul elő és a rézmetszet is inkább csak a maradi ízlésű vásári lapokon volt használatos. A szabadságharc alatt a művészek nagyrésze, mint katona küzdött az elnyomás ellen. A grafikusok közül Szerelmey Miklós és Vidéky János volt katona. Tyroler József, Wachtler Fülöp és Grimm Vince a bankjegynyomdában dolgoztak és a Kossuth bankókat készítették. Than Mór, ekkor még Apáti néven, hadifestő volt Görgey táborában. A műkodvelők közül gr. Andrássy Manó részt vett a pákozdi csatában, Kászonyi Dániel pedig előbb titkos megbízatásokat hajtott végre, majd főhadnagy volt Komárom várában. Épp ezért, a szabadságharc grafikai ábrázolásai vagy csak a forradalom kezdeti idejéből valók, mint pl. a márciusi eseményekkel foglalkozók, Szerelmey karikatúrái a Charivariban (utolsó szám 1848 szeptember), a Werfer féle Ábrázolt folyóirat (utolsó szám 1848 jiüius) illusztrációi, Barabás és Tyroler arckép lapjai és Andrássy karikatúrái, vagy már a szabadságharc utáni időkből, mint Szerelmey és Kovács Lajos sorozata, Kászonyi gúnyképe Görgeyről és Barabás lithográfiája az aradi vértanúkról. A harcok alatt talán csak az Apáti és a Winezky lithografálta budai ostrom-lapok készültek. Az 1848—49-es eseményekkel foglalkozó magyar grafikusok névsorát Andrássy Manó nyitja meg. 1821-bon született Kassán. A művészettel már korán el kezdett foglalkozni, hisz ebben az időben a jó neveléshez a festészetben való jártasság is hozzátartozott, Az első példát talán apjától, Károlytól láthatta, ki finom arcképminiatúrákat festett. Tizenkilenc éves korában lépett a nyilvánosság elé, az Éjjeli temetés c. képe pedig Perlaszka metszésében megjelent az Emlény almanachban. Szerepelt a Pesti Műegylet 1841-es tárlatán is Pesti utcaseprő gyerek c. képével. 1845-től Tolna megye követe lett, majd 1848-ban a megye főispánjává nevezte ki a magyar kormány. Művészetét ekkor a politika szolgálatába állította, s mintegy tíz kitűnő karikatúrát rajzolt a forradalom nehézségeitől húzódozó forradalmárokról (46. kép). A rajzok lithografálva jelentek meg egy sorozatban. Andrássy később részt vett a pákozdi csatában, Világos után pedig külföldre menekült. Ekkor beutazta a Közép-Keletet s itteni élményeit Utazás Indiában című, saját maga illusztrálta könyvében írta meg, mely munkájáért hazatérte után 1858-ban az Akadémia tagjául választotta. 1857-ben több magyar főúr társaságában egy Hazai vadászatok és sport Magyarországon c. album kiadásában vett részt, mely mű két rajzot közölt tőle Sterio Károly kőrajzában. E lithográfiák egyike Széchenyi Istvánt ábrázolja lóháton, a Lánchíd előtt, s egyike a legismertebb Széchenyi képeknek. Andrássy később, a kiegyezés után titkos tanácsos, majd főispán, 1881-től pedig képviselő volt. Ez időből műve nem ismeretes, annál többet áldozott azonban híres mügyűjtöményére. 1891-ben halt meg Görzben. Apáti (Than) Mór (1828—1899) a szabadságharc alatt, mint húsz éves fiatalember, hadifestő volt Görgey mellett. Betegsége ellenére számos akvarellt készített a magyar sereg harcairól, melyek azonban inkább történeti, mint művészi értékkel bírnak. Legjobb közülük a huszárait rohamra vezető Görgeyt ábrázoló vízfestmény. E lapok nagyrészét később az osztrák kormány elkobozta és megsemmisítette. 1849-ben egy lapot lithografált Buda ostromáról, mely a Fehérvári kapu elleni rohamot ábrázolta a következő jelzéssel: „Rajz Apáti Mór, a fővezéri kőnyomdából. A. M. 849" (45. kép). A kor vezető művésze, Barabás Miklós (1810—1898) 1848-ban Petőfi Sándor (47. kép), Vasvári Pál, Táncsics Mihály, Kiss Ernő, Nyáry Pál, Batthyány Lajos és István nádor arcképeit, valamint az első minisztérium csoportképét lithografálta, 1849-ben az aradi vértanúk arcképeit rajzolta kőre (48. kép). Fuchsthaller Alajos (1815—1863), a sokat foglalkoztatott pesti réz- és acélmetsző Perczel Mórról készített egy arcképet, mely az Ungar mellékleteként jelent meg. Egy másik acélmetszete „Pesti szemlék az ostrom alatt" címmel Feszi Frigyes rajzai után részleteket közöl a bombázott Pestről (50. kép). Grimm Vince (1810 k.—1872) kőnyomdász és rajzoló 1848-ban a kormánytól bankjegyek nyomására kapott megbízást. E munkája mellett egy politikai karikatúrát is készített „Kard ós Czoff " felírással, mely kőrajzban jelent meg (49. kép). A szabadságharc leverése után Török12* 179