Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)

Tanulmányok - Csoma Zsigmond: Az első magyar nyelvű, erdélyi református lelkész által írt kertészeti szakkönyv (1669)

tapafztalhaffuk. Noha ugyan vadnak itt nem kevés dolgok, amellyek magamnak-is nem igen teczenek, mint afféle Pápiftai babonához fzokot ember irt, fok helyeken afféle dolgokat, mellek nem terméfzeti dolgok lévén minden okofság kivuel lenni láczanak...”, mert a babonaságot a református lelkész fordító igyekezett kihagyni és a protestáns célszerűséget, ésszerűséget helyezte előtérbe.16 Természetesen neveket nem ír, de Mizald majd egy évszázaddal korábban írt könyvére és benne a sok ókori szerzőre gondolhatott, ugyanúgy, mint Lippay Jánosra, a jezsuita nagy konkurensre, aki kerti szakkönyvet jelentetett meg. Bár Lippay könyvei (1664,1667) - nyugodtan mondhatjuk - viszonylag kevés babonás, megmagyarázhatatlan természeti jelenséget említettek.

De ki volt a könyvek eredeti szerzője, akinek műveit az erdélyi fejedelmi udvarban ajánlották, aki nagyhatású kertészeti szakkönyveket írt, amit megjelenésük után száz évvel is érdemesnek láttak magyar fordításban kiadni? Antonius Mizaldus (vagy Anton Mizald, Anton Mizauld) a 16. század második felének sikeres és elismert francia szerzője volt, akinek több könyve jelent meg, a kor divatos témájának számító orvosi kertek, a virágok, a gyógyfüvek, a kertészkedés és a szőlő-bor gyógyhatásairól.

Mizald (Mizauld) (1520-1578) francia orvos, botanikus és csillagjós „természetvizsgáló” kertészeti-(gyógy)növény könyve Nadányi János fordításában 1669-ben Kolozsvárott jelent meg Veresegyházi Szentyel Mihály műhelyében, aki 1668 körül állt az akkor már évek óta szünetelő Heltai-féle kolozsvári tipográfia élére.

A reneszánsz bőrkötéses kis könyvek önállóan, majd pedig egybefűzve és egybekötve jelentek meg, a sikert jelentő ismételt kiadásokban. 1560-ban jelent meg Lutetiae-ben a Secretorum Agri Enchiridion Primum, Hortorum... című könyve, majd ugyanebben az évben a De Hortensium Arborum Insitione Opusculum... című.17 1574-ben jelent meg az orvosi könyvecskéje a termések, gyümölcsök, gyökerek, bogyók, szőlők, borok gyógyhatásáról, amit latinról németre fordított és Bázelben megjelentetett a bártfai Georg Henisch.18 Ez kisebb volt ugyan, mint az 1575-ben kiadott 125 oldalas könyvecske, amely a 43. oldalon kezdett a borok gyógyhatásával foglalkozni. Egy másik példányt összekötöttek az Artztgarten. Von Kreutern... című évszám nélkülivel, míg az Artztbüchlin...l577-es kiadású, kapcsos bőrkötésű és gerincű, reneszánsz nyomott mintájú, díszes kötetként látott napvilágot.19 1574-ben Bázelben jelent meg a Neunhundert Gedaechtnuß wuerdige Geheimnuß und Wunderwerck. Von mancherley Kreutern /Metallen/ Thieren, Voegeln und anderem natuerliehen Kuenften und Historien... című, mindenféle természettudománnyal foglalkozó könyvecskéje, amely 1582-ben újra kiadásra került.20 1575-ben, majd hamarosan 1577-ben is megjelent az Artztgarten. Von Kreutern so in den Gaerten gemeinlich wachfen und wie man durch diefelbigen allerhand Kranckheiten und gebra'chen leichtlich, heilen sol című újabb könyve fordítása.21 Nem véletlen, hogy Erdélyben is, mint a kertészeti témájú könyvek szer16 lm. 4.

17 OSZK. Ant. 5589 és Ant. 5589/2 raktári számon.

18 Artzbuechlin. Neume unnd wunderbare weiß begreiffed wie man allerhand fruecht, /gaerten kreuter/wurzel/ beer und trauben artznen/oll daß man die/elb zum purgieren moege brauchen. Auch ein/choene weißt und Kun/t mancherley wein zumachen //ampt einer erzehlung ettlicher geartzneten wein//o fuer allerhand Kranckheiten nuetzlich/ein. OSZK. RMK. III. 635.

19 OSZK RMK. III. 660.

20 OSZK RMK. III. 637., 1582-es kiadása: OSZK RMK. III. 711 a.

21 OSZK RMK. III. 645., 1577-es kiadása: OSZK RMK. III. 660.

80