Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994 (Budapest, 1994)

KNÉZY JUDIT: A századfordulón készült uradalmi fényképek a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban

A Fotóarchívum legtöbb majorfelvételén fel van tüntetve hova való, esetleg kinek a birtoka. Ezek forrásértéke természetesen jóval nagyobb, mint a fent bemutatott mezőségieké. Többségük olyan uradalmakról való, amelyekről nem készültek történeti, gazdaságtörténeti feldolgozások, cseléd- és summásalkalmazottaik életéről tanulmányok. Ilyen munkákhoz fontos adalékul szolgálhatnának a Múzeumunk gyűjteményeiben található dokumentumok. így pl. báró Schlossberger Henrik kartali uradalmának képei a századfordulóról mind épületekről, mind a majorban lakó cselédekről, mind az aratómunkásokról. Ebben az uradalomban is szokás volt más vidékekről hozni summásokat, pl. Heves me67 68 gyei birtokaikról vagy a felvidéki szlovákok köréből. A kartali felvételeket készítő mester nevét egyelőre szintén nem tudjuk. Mindenesetre nagyon szerette a gyermekeket is lencsevégre venni; a ridej^uradalmi épületkolosszusok, sáros udvar képét velük kissé elevenebbé tenni (78. ábra). "Hasonlóan semmiféle feldolgozást nem nyertek a Budapesti Hitelbank által a századfordulót követően az ország különböző területein bérelt birtokok. (Pl. Somogyban, Baranyában és Szabolcs megyében). Az egyik mezőcsokonyai (Somogy megye) tiszttartó, Pfeiffer János fia, Pálvölgyi János amatőr fényképész készített felvételeket ezekről a birtokokról kb. 1905 és 1940 között. Ezek általában nem olyan nagyméretű uradalmi tablók, mint az 1880-1910-es évek között hivatásos mesterek által készítettek, hanem több kisebb, meghittebb részletet közöltek a majorok népének belső életéről. Talán kivételt képez Közép-Nyírespuszta látképe (79. ábra) a halastóval, zsuppos, kontyolt tetejű cselédházzal és a gazdasági épületekkel, ahol talán inkább a vízben tükröződő fák ihlették meg a fotóst, de szépen látszik a major beépítettsége is. Fényképezett kaszás aratást, hadi aratást, orosz fogoly munkásokat, betyárból lett birkapásztort, legelésző nyájakat, uradalmi kovácsműhelyt, gémeskutat az 1910-es években. A képeken látszik, hogy otthonának tekintette ezt a világot és nem kívülről jött.

70 A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Fotóarchívumából nyújtott töredékes bemutatóval inkább egy munka kezdeti eredményeit, első lépéseit kívántam érzékeltetni, néhány gazdaságtörténeti, népéleti vagy fotótörténeti szempontból nagyon jelentős kép bemutatásával. Mindezeken túl a figyelmet felhívni erre a nagyon értékes gyűjteményre. JEGYZETEK 'A kiállítás ismertetőkben is voltak fényképek pl. 1899, 1907, 1913. stb. Album készült pl. 191 l-ben id. Wein wurm Antal képeivel (Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára: későbbiekben MMgMA VII. 9610 és 11560; valamint 1911-1918-ban (VII. 10 414) stb. ^INTÉR J. 1981.33-36,KNÉZYJ. 1986.147-156. 3 Fónagy- és gróf Széchenyi Béla-féle hagyatékok pl. 4

SZAKÁCSM. 1988.148. KNÉZY J. 1993. Adattárunk Fotóarchívum gyűjteményének ismertetése. Kézirat 20. p. „Érték a fotóban" c. tatai kiállítás kiadványába.