Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994 (Budapest, 1994)
KNÉZY JUDIT: A századfordulón készült uradalmi fényképek a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban
6 KNÉZY J. 1993. Mezővárosok paraszti lakásbelsői 1910-ben. Kézirat 37. p. Ház és Embere, évkönyv 1993-as számába. n P. ERMÉNYI M. 1991. A Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményeinek szakleltárkönyvei. Kézirat MMgMA Pv 7 . 821. o P. SZABÓ F. szerkesztő a Múzeum későbbi főigazgatója ( 1948-57) ajándékozta a Múzeumnak. 9 KHIN Antal mentette ât a feloszlatott dunaszerdahelyi múzeumból saját diáit, fényképeit, adatgyűjtéseit. Ezek ma a dia (XII A.), negatívtár (VII A.) ésKézirat (IV) gyűjteményben vannak nyilvántartva. KECSKÉS Sándor szarvasmarha törzskönyvezési és tejszövetkezeti témákból készített negatívjait és nagyításait több részletben, különböző időpontokban ajándékozta fotógyűjteményeinknek. Az első legnagyobb tétel 3180 db vétel volt 1973-ban (VII. 10 465). ^WALTNER Berta Budapesten élő fotóművész gyűjteményünkben lévó legkorábban készült képei 1919-ben datálódtak. Az 1950-es évek elején munkatársa is volt a Múzeumnak, majd Ausztráliába disszidált, és ott is halt meg. 1950-es években már leltároztak be anyagából. 11 Leltári napló (1917-34) 1927/28. évi 46-54. tétel „vétel Wancsa Józseftől...fényképlaboratórium felszerelése...Dr. Toborffy vezetése alatt." 12 S. SZABÓ F. 1956.1110-116. 13 A gyakorlatban ez sokkal bonyolultabb, mert elvileg minden negatív egy fénykép szakleltárkönyvbe (VJ.IA.val jelölt) került bejegyzésre. Egyes részlegeknél (vadászat pl.) még mindig vannak régi negatívok. Fénykép leíró kartonok törzsanyaga (VII A. ennek is a jelzése) mellett két külön kezelt leírókarton együttes is van az Agrártörténeti emlékeké (XVIII. sz. mintegy 500 db) és a jóval hatalmasabb Munkaeszköztörténeti Archívumé (VI.) 1 "^Leginkább a fényképmásolat lenti sarkában pl. „Erdélyi 1910., Gábre Á, Deés, Weinwurm A. Stagl F. Sopron, Klősz Gy. Plohn, Müllner János" stb. vagy a kartonon elöl illetve hátlapján esetleg pontos címmel stb. 1 ^MMgMA IX. 868/22. „Regiszter az ajándékozók neve szerint az Országos Gazdasági Múzeum Ideiglenes leltárához 1896/97". 16 Már 1897-99-ben volt ilyen: „Tárgyak kiadása és bevétele". MMgMA IX. 868/14. 1 ^Az első évtizedekben bekerült fényképek némelyikének hátlapján év/ügyiratszám szerepel, másikon a bevételi napló száma vagy a szakleltári szám, vagy egyik sem, esetleg a gyűjteményrészleg vagy kiállítás római számmal jelzettjeié stb. Már 1897-ben sor került selejtezésre pl. az aszódi nevelőintézetnek MMgMA IX.868/333. 19 A Néprajzi Múzeum 1938-ban kapott két tárgyegyüttest: 58 db-ból álló kubikusfelszerelést ruházattal, 31 dbból álló csikóskészséget. Ld. P. ERMÉNYI M. 1986.80. , A mezőgazdasági munkásházak 1910" sorozatból az 1940-es évek elején a csongrádi vitézi szék és a Műszaki Múzeum kapott fényképfelvételeket. 2 ^Az 1950-59. között vezetett „Fotó-, kép- szoborleltárkönyv" megjegyzés rovatában szerepel többnyire ügyiratszámmal jelezve, hogy mit ajándékoztak magánszemélyeknek, mit intézményeknek, iskoláknak stb. 1965/... ügyiratszámmal jelezték, hogy milyen agrártörténeti vonatkozású képanyag, nagyobbrészt fotó került az akkoriban már működő Adattárba. De sok fénykép maradt az állattenyésztési, halászati és vadászati osztályokon is a tárgyi raktárakban. Az Adattár megszervezésének tervezetét Balassa Iván készítette el 1964-ben, amelyben pozitív a különböző műfajú, jellegű, témájú dokumentumanyag csoportosítása. A leltárkönyveknél viszont visszatértek a szűkszavú, kevés rovattal rendelkező bevételi naplók vezetésére. Bár az Adattár munkatársai voltak tapasztalatcserén a Néprajzi Múzeumban és megtették javaslataikat, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum vezetősége mégsem az ott kialakított és bevált rendszert vették át pl. részletes szakleltárkönyvek és a tárgyi anyag természetét figyelembe vevő szakmutató rendszer. Az itt kialakított szakmutató rendszer az iratanyag természetéhez igazodott inkább. Részletes irat - és regeszta leltárkönyvek is használatba kerültek.
