Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)
FEHÉR GYÖRGY: Tendenciák a magyar mezőgazdaság műszaki fejlődésében. Egyezések és eltérések a fejlett ipari országoktól (1848-1914)
Az egykorú források tanúsága szerint a századforduló táján, ha elvétve is, de sor került elektromotorok alkalmazására. Magyarországon a nemzetközileg is elismert Ganz-cég állított elő villanymotorokat, ezeket cséplőgépek, tejgazdasági- és takarmányelőkészítő gépek meghajtására lehetett felhasználni. Akorabeli gazdasági lapok 1912-ben szenzációként adtak hírt villamos motorral és villanyfény mellett végzett cséplésről. 17 Alkalmazásuk azonban elszigetelt jelenség maradt, miként a robbanómotorok használata is a takarmányelőkészítő- és tejgazdasági gépek meghajtásánál. Tudomásunk van arról, hogy gróf FESTETICS Andor volt földművelésügyi miniszter szelestei (Gömör és Kis-Hont m.) - ma: Slizké (Cseh és Szlovák Köztársaság) birtokának gazdaságában már 1894-ben Bánki-Csonka-féle robbanómotort tartottak üzemben. 1 Összességében megállapítható, hogy Magyarországon az erőgépek közül a gőzgépek és robbanómotorok cséplés területén történő alkalmazása erősen megközelítette, egyes régiókban el is érte a fejlett ipari országokban tapasztalt mértéket. Ez a kép azonban nem volt ilyen kedvező a robbanó- és elektromotoroknak a mezőgazdaság más területein történő hasznosítása esetében. Míg fejlett országokban számottevő mértékben használtak robbanómotorokat - és főként Németországban elektromotorokat - a tejgazdasági- és takarmányelőkészítő gépek működésére, addig Magyarországon csak nagyon elszigetelt formában került sor munkába állításukra. E fejlett ipari országokban felismerték a robbanómotorok előnyét a bonyolultabb üzemeltetést igénylő gőzgépekkel szemben és a századforduló után előnyben részesítették ezeket a takarmányelőkészítő- és tejgazdasági gépek, valamint a víz- és trágyáié pumpák üzemeltetésénél. 2/ Munkagépként használt erőgépek a) Gőzeke A gőzerővel a szántóföldi növénytermesztésben történő közvetlen hasznosítása a gőzekeszántás - addig soha nem tapasztalt feltűnést és nagy vitát váltott ki a szakemberek körébea A gőzeke műszaki adottságánál fogva sík vidéken fekvő, nagyobb tagból álló területen képes az ideális munkavégzésre. Használatuk elsősorban a nagyüzemekben bizonyult gazdaságosnak, így vált a gőzeke Magyarországon, de más nyugat-európai országokban is a belterjes gazdálkodást folytató nagyüzemek jelképévé. A gőzeke a XIX. század második felétől hódította meg a mezőgazdaságot. Az első sikeres példányt 1855-ben J. FOWLER angol gépész építette, és üyen ún. egymozdonyos rendszerű gőzeke 5 évvel feltalálása után már Magyarországon is munkába állt Az egy lokomobillal történő szántás azonban meglehetősen nehézkesnek bizonyult, ezért FOWLER tökéletesítette találmányát, 1863-ban kifejlesztette a kétgépes rendszert és ez a változat terjedt el a legtöbb országban. A két egyenként 10-20 lóerejű - lokomobillal végzett szántás gyorsabb, egyszerűbb és pontosabb volt, mint a korábbi típusok esetében. Magyarországi elterjesztésében a
