Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

FEHÉR GYÖRGY: Tendenciák a magyar mezőgazdaság műszaki fejlődésében. Egyezések és eltérések a fejlett ipari országoktól (1848-1914)

cukorrépát termelő" nagyüzemek jártak élen, hiszen a kétgépes gőzekével naponta akár 9 kh-on is jó minőségű magágyat lehetett készíteni, ráadásul kat. holdanként 1-3 frt-tal olcsóbban, mint fogatos erő alkalmazása esetén. Használatát általános elégedettség kísérte, a gépek magas ára azonban határt szabott hazai elterjedésüknek. Egy készlet - teljesítménytől függően - 28 és 45 ezer frt közötti áron kelt el, és így vásárlásukra csak a tőeerős nagygazdaságok gondolhattak. Statisztikai adatok bizonyítják (I. sz. táblázat), hogy számuk ennek eUenére dinamikusan növekedett, de elterjedésük mértéke alatta maradt a Németországban tapasztaltaknak. Magyarországon azonban a "gőzeke-korszak" lényegesen hosszabb ideig tartott, mint a fejlett ipari országok többségében, ahol a két világháború közötti időszakban számuk stagnált (Németország), vagy erőteljesen visszaesett (Egyesült Államok). Magyarországon ezzel eUentétes folyamat játszódott le, a gőzeke-készletek dinamikus növekedése volt tapasztalható. Számuk 1925-ben az előző tíz évhez képest 50 %-kal gyarapodott, 20 miközben 1915-höz viszonyítva a szántóterület nagysága ugyanennyivel (12.800.000-ról 5.820.000 hektárra) csökkent. (I.sz. táblázat) A mezőgazdaság gépesítésében úttörő szerepet vállaló USA-ban gőzeke nem töltött be olyan fontos szerepet, mint Németországban vagy Magyarországon. Az Egyesült Államokban a századfordulótól a fejlődés valódi alternatíváját kínáló traktorral végezhető talajmegmunkálás kapott elsőbbséget. Történelmi távlatokból nézve a XIX. század modern mezőgazdaságát szimbolizáló gőzeke a műszaki fejlődés zsákutcájának bizonyult, csakúgy, mint az azonos működési elven alapuló villamos szántógép. b) A villamos szántógépek ötlete Németországból származott, ahol a legnagyobb számban a Siemens-Schuckert cég műhelyeiben történt összeszerelésük. A műszaki szempontból is kuriózumnak számító külföldi próbálkozásokról a hazai lapok is említést tettek. 21 Hamarosan már itthoni kísérletekről is beszámolhattak; 1901-től a gróf Batthyány-féle ikervári uradalomban Siemens-Schuckert gyártmányú készlettel végeztek sikeres szántást. 22 Az elektromos erővel történő szántás azonban valóban csak technikatörténeti szenzáció maradt, jelentősége még Németországban is elhanyagolható volt a gőzekéhez képest. c) A vüág mezőgazdaságának gépesítésében valódi fordulatot minden kétséget kizáróan a petróleum-, benzin- és nyersolaj tüzelésű robbanómotorok megjelenése hozta. Alkalmazásuk egyik színtere a belső gazdaság, az állattenyésztés volt, ahol mint már erről korábban szóltunk - a különböző takarmányelőkészítő - és tejgazdasági gépek működtetéséhez szolgáltak energiaforrásként. Felhasználásukra a másik lehetőség a növénytermesztésen belül, a szántás során kínálkozott. Az erre az egy munkafoylamat elvégzésére képes gépet, a motorekét a XIX. század végétől kezdve ismerték és alkalmazták. A legfejlettebb ipari országok mindegyike képes volt ezek gyártására, de a legsikeresebbnek a német STOCK, R. konstrukciója bizonyult. Talán ez is közrejátszott abban hogy elsősorban Németországban váltak kedveltté és népszerűségük a 20-as évek végéig töretlen maradt