Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Réz Gyula-Várhidy Imre: Adatok a hazai gőzcséplés és gőzekeszántás kezdeteihez

Kleyle így fejezte be a londoni kiállításon tapasztaltakat: „A mezőgazdaság mindinkább közeledik a gyárias üzlethez, s Angliában már most is alig van okszerűen űzött gazdaság gőzgép nélkül. Sőt vaspályákat nemcsak az udvarokon s épületek közt, hanem a szántóföldek közötti utakon is láttam. Hordozható gőzgépeket, különféle gazdasági célokra tömérdeket készítenek, úgy hogy mindezen jelenségek után a gőzerőveli szántást puszta ábrándnak mondani teljességgel nem lehet."

8 Magyarországon a mezőgazdasági technika híveinek sok akadályt és előítéletet kellett leküzdeni. Az 1848—49-es szabadságharc bukása után az emigrációban élő Kossuth Lajos, Irányi Dániel, Szontagh Sámuel, Ihász Dániel, Vetter Árpád minden segítséget megadtak Fehér Józsefnek, hogy az ő birtokán dolgozhasson az első gőzlokomobillal hajtott cséplőgép. Fehér József két fia, Miklós és Sándor 1851-ben Párizsban tartózkodtak és itt kerültek Kossuthtal kapcsolatba, aki tájékoztatta őket az angliai mezőgazdasági gépgyártásról. Fehér Sándor kapcsolatot teremtett Londonban Szontagh Sámuellel, aki gazdasági ügyek intézésében országos hírű személy volt. A neves szakembertől minden segítséget megkapott és Angliában megismerkedett a Clayton-Shuttleworth gyárral és termékeivel. Fehér Sándor nagy élménnyel és gazdag tapasztalattal utazott haza a Torontál megyei Törökbecsére. (Ma Jugoszlávia területén található.) Édesapjának a külföldi útjáról részletesen beszámolt. A cséplőgarnitúra vételára és szállítási költségei a gazdálkodó anyagi lehetőségeit meghaladták, ezért a vásárlás érdekében a környék földbirtokosaihoz folyamodott anyagi támogatásért. Jelentős anyagi segítséget kapott a cséplőkészlet megszerzéséhez báró Billot Károlytól, aki egy 500 font Sterlingről szóló hitellevelet juttatott el a londoni Rotschild cégnek. Fehér József Londonba utazott, és a Cayton-Shuttleworth cégtől egy gőzcséplőkészletet vásárolt.

9 A gőzlokmobil és a hozzátartozó cséplőgép nagyon drága volt, erről tanúskodik a gép ára és szállítási költsége. „Az első gőzgép, amit Lincolnból hoztak be Magyarországra .. ., 205 font Sterlingbe, a hozzávaló cséplőszekrény 90 fontba került, ez magyar pénzben 2950 p. forint volt. A szállítás és vám Bécsig 1224 p. forint 45 kr. vagyis a gyári vételár 41,5%-ára ugrott."

10 A várva-várt gépek 1852-ben, december második felében megérkeztek Törökbecsére. A lokomobil a behozatal évében az angol Clayton-Shuttleworth cég lincolni gyára készítette, a gyár 310. gőzgépe volt. A hat lóerős lokomobilt és a laposszíjjal meghajtott cséplőszekrényt 19 személy szolgálta ki, hárman a gőzgép mellett, a többiek pedig a munkagép mellett dolgoztak. A gőzgép 10 óra alatt 5—600 kg szenet és 17 hektoliter vizet használt el, és 500 kévét csépelt el. A cséplés gépesítése nagyon kezdetleges volt Magyarországon, mert szinte kizárólag cséphadaróval és lónyomtatással végezték. A cséplőgépet — amely a szemet tisztán a zsákba juttatja — jóformán nem ismerték. Torontál megye a gőzcséplőkészlet közeledésének hírére különös érdeklődést mutatott. „Fehér József a gőzcséplőgépet egy sivító fütty után megindította, s a mozdony hatalmas szuszogással egyetemben, a cséplőgép dobjának idegenszerű bugásával a cséplést megkezdte."

11 Az érdeklődők a működő berendezés csodájára jártak, a félősebb termé8. Kleyle K., 1851.958. p. 9. SevinH., 1944. 35-39. p. 10. Barbants L., 1972. 444. p. 11. SevikH., 1944. 40. p.