Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Réz Gyula-Várhidy Imre: Adatok a hazai gőzcséplés és gőzekeszántás kezdeteihez

szetű kíváncsiskodók csak távolból figyelték a cséplést. A cséplési idő a hagyományos cséplésnél nyolc hónap volt. A gőzgépet sokan „tüzes gép"-nek nevezték és tűzveszélyesnek találták. A géppel szemben a bizalmatlanság napról-napra csökkent. Fehér József fáradozása végül is sikerrel járt, annyira, hogy 1853-ban újabb garnitúrát vásárolt az időközben világhírűvé vált Clayton-Shuttleworth cégtől. A gőzlokomobil megjelenése a magyar mezőgazdaságban mérföldkövet jelentett. Véletlen szerencsének tudható be, hogy a hazánkba került első példány megmenekült a pusztulástól. A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban ma is látható gép 48 éven keresztül szolgálta hűen a mezőgazdaságot, túlélve az egyidejűleg hazánkba hozott favázas cséplőszekrényt (4. kép). 4. Az első Magyarországra került gőzlokomobil a Mezőgazdasági Múzeumban