Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

Khin Antal: A régi Csallóköz mint halászóhely

A RÉGI CSALLÓKÖZ MINT HALÁSZÖHELY* KHIN ANTAL A Csallóköz mai területét az Öreg-Duna és a Kis-Duna zárja körül.

1 A múlt század végén a Duna-szabályozás után kapta ezt a formát, amely azóta változatlan. A szabályozás előtt a Duna folyton változtatta medrét, vele együtt az ágak is. így sok holtág, hódduna keletkezett, amelyek jó halászóhelyek voltak. Különösen a tokfélék kedvelték. A legjobb vizafogó helyek is itt voltak. Az árterületek nagyszerű ívóhelyeket adtak. Ezeken kívül a ponty, harcsa, csuka, compó, kárász is bőven fordult elő. A holtágak közötti szigetek erdeiben alkalmas hely adódott állattenyésztésre, amelynek szilaj módja a mai napig fennmaradt. A pásztorok maguk is halásztak, rendszerint a legegyszerűbb módon, emelőhálóval, táplivsl. A Csallóköz nevének eredetét többen magyarázták. A Csalló folyónév ma nem ismeretes, de a XIII. században még megvolt.

2 A Csallóköz név 1222-ben bukkan fel, ami személynévből eredhetett.

3 A nyéki nemesek 1165-ből kelt levelében szereplő Caló személynévvel lehet esetleg összevetni.

4 Az 1209-ben előforduló Csalló földe mint Csallói Bálint birtoka szerepel.

5 1238-ban Boldogasszony szigete néven is említik.

6 A XIV. században a Csallóköz és Végköz név felváltva használatos. Ez utóbbi az Alsó-Csallóközre, amaz pedig a felsőre használatos inkább. A XVIII. századtól találkozunk a Kis-Csallóköz névvel, amely alatt a Szigetközt értik. A Csallóköz helységneveinek egy része (pl. Nagymagyar, Nyék, Nagymegyer, Érsekiéi, Búcsúháza, Ete, Ócsa, Vatta, Vaj ka) arra utal, hogy már a honfoglalás után is lakott terület volt, amely jó megélhetést biztosított.

7 A helynevek arra is engednek következtetni, hogy a lápok kiterjedése kisebb lehetett, mint később. Emellett tanúskodik, hogy kis számú csikasz élt ezen a vidéken. Egyedül Dercsikát tartották csikasz falunak. A falu Árpád-kori neve Györgysoka volt. * Khin Antal a magyar halászat jeles kutatója, akit e cikk közlésével szeretettel köszöntünk születésének 86. évfordulóján. Szerkesztő 1. A Kis-Duna egyik részét nevezi a nép Vereknvei-Dunának, Vereknye község után Pozsony közelében, az alsó részt a Vág összefolyásától Vág-Dunának. Az Érsekújvár utáni szakaszt Érsekújvári-Dunának is mondják. Az egészet Kis-Dunának nevezik. Marsigli térképén a XVII. században még a mai Kis-Duna a főág, a múlt században ezt akarták szabályozni és főággá tenni. 2. Ortvay Tivadar: Magyarország régi vízrajza a XVIII. század végéig. Bp. 1882. 224. p. 3. Alapi Gyula: A csallóközi halászat története. Komárom, 1933. 24. p. 4. Jakubovich Emil—

Pais Dezső: Ómagyar olvasókönyv. Pécs, 1929. 44. p. 5. Alapi Gyida : i. m. 28. p. 6. Alapi Gyula: i. m. 24. p. 7. Tocik, A.: Altmagyarische Gräberfelder in der Südwestslowakei. Bratislava, 1968. passim. 17 Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 267