Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)
Valkó Arisztid: A Balatonfüredi Szőlőműves Felsőnépiskola és a Szeretetház működése 1870—1882 között
sen 6779 darab gyümölcsfa csemetét, 454 akó bort, ezek bevételi összege 2800 Ft. 16 kr. volt. 21 Ez a jövedelem nem fedezte a vincellérképezde fenntartásához szükséges kiadásokat, ezért azokat a Szeretetház, mint anyaintézet volt kénytelen saját háztartásából fedezni. 1882 évben 1073 Ft-ot tett ki hozzájárulása, míg 2335 Ft. egyéb szükséglet a minisztériumi segélyezésekben talált fedezetet. 22 Az 1880—1882 közötti évek Balatonfüred két szakoktatási intézményének legválságosabb évei. Az igazgatóság megfontolt kívánalmai, fejlesztési érvei szerencsésen hangolódtak össze Jókai Mór kezében, aki politikai és írói súlyával hangot is tudott ezeknek adni. Az Országos Levéltárban megőrzött Földmívelés- Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium irataiból e két év munkássága tükröződik vissza és azt mondják el Jókairól, amit mezőgazdasági vonatkozásban eddig nem hallottunk róla! 23 DAS WIRKEN DER HÖHEREN VOLKSSCHULE FÜR WEINBAU UND DES KINDERHELMES IN BALATONFÜRED 1870 — 1882 von ABISZTID VALKÓ Die in der Mitteilung besprochenen Lehranstalten dienten — in enger Gemeinschaft — dem Volks- und Fachunterricht für Wein- und Gartenbau. Im Kinderheim bekamen Waisenpfleglinge Erziehung und Arbeitsschulung im Sinne der Pestalozzi — Wehrlischen Pädagogie. Nach Absolvierung von 6 Volksschulklassen besuchten sie 3 Jahre lang die höhere Volksschule. Acht Zöglinge der Geeignetesten wurden im Wein-und Obstgartenbau fortgebildet und verliessen die Schule als befähigte Vinzner oder Obstgärtner. 1875 übertrug eine ministeriale Verordnung die Vinznerschule dem Kinderheim, das sie als eigene Filiale einrichtete. Demnach wurde die Schule von inwohnenden und externen Schülern besucht und bot theoretische und praktische Kenntnisse. Zu diesem Zweck dienten die Eigenwirtschaften von. 54 bzw. 6 Kat. Joch der zwei vereinten Lehranstalten. Gründer und Organisator dieser philantrophischen Anstalt war ihr erster Direktor, Aladár Molnár; die Grundlagen der Vinznerschule waren das Werk von József Gábor und György Kanovics. In den achtziger Jahren entstanden grosse finanzielle Schwierigkeiten in der Aufrechterhaltung der Anstalt, da die Eigenwirtschaften den Bedarf nicht deckten und ministeriale Unterstützung benötigt war. Die Ausschlaggebende Hilfe bekam die Anstalt durch das Mitwirken des prominenten Schriftstellers Mór Jókai im Präsidium, der die Interessen der Schulung massgebend vertreten konnte. Das während dieser Verhandlungen entstandene Schriftmaterial gibt Auskunft über den Zustand der Schulungswirtsehaften. Ihr Boden war steinig und wässerig, der Tierbestand klein und ungünstig zusammengesetzt, es mangelte an Arbeitsgeräten und entsprechendem Saatgut. Die persönliche Intervention Jókais bewirkte die staatliche Unterstützung. Das damalige Ministerium für Landwirtschaft—Industrie- und Handel versorgte die Schul Wirtschaft mit Saatgut, Maschinen, Rindern und Finanzen, während der Minister des Schulwesens die weitere Aufrechterhaltung der Anstalt auf sich nahm. 21. L.a 4.jegyzetben i.m. 45.]). 22. L.a. 15.jegyzetben id.forrásnál a 8442/1882 H.a. mellékleteit 6ő.p.,valamint a 64.p. vázlatén levő bélyegző lenyomatot : A B.füredi Szeretetház fiókintézete Állami Felső Népiskola s vinezellérképezde igazgatója. Kanovics György. 23. L.a 15.jegyzetben felsorolt iratokat. V.ö.még Jókai Mór: Kertószgazdászati jegyzetek. Bp. 1896, Athenaeum Nyomda.A mű kertészeti tanácsokat nyújt és utal a balatonfüredi és svábhegyi gyümölcsösre.
