Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)

Donáth Ferenc: A magyar mezőgazdaság háborús kárai 1944-45-ben és azok hatása a mezőgazdasági termelésre

A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG HÄBORÜS KÁRAI 1944—45-BEN ES AZOK HATÁSA A MEZŐGAZDASÁGI TERMELESRE DONATH FERENC A magyar mezőgazdaság háborús kárai az ország hadszíntérré válása előtt nem voltak jelentősek. Részben abból adódtak, hogy a hadigazdálkodás következtében a mezőgazdaságban nem tudták olyan mértékben felújítani a gép- és eszközállományt, az épületeket, amilyen mértékben az ipari termelés a béke években ezt lehetővé tette. Az amúgy is alacsony műtrágyaellátás (úgyszólván csak a nagyobb birtokok használtak) a minimálisra zsugorodott. Ennek következtében a talajművelés és a talaj erőutánpótlás a békeévek színvonala mögött maradt. Az ország katonai és anyagi erőforrásainak fokozott mértékű felhasználása a Szovjetunió elleni háborúban természetesen hátrányos volt a mezőgazdasági termelésre. Állattállományunk amely különböző intézkedések, továbbá a háborús nyereségek invesztálása következtében 1942-ig nemcsak hogy megtartotta a békeévek színvonalát, de számszerűleg még növekedett is, 1942-től hanyatlani kezdett. Minden állatfajtánk számszerűleg csökkent, különösen a juh-és a sertésállomány apadása szembeszökő a háború utolsó két évében, ám az állomány fajtaösszetétele 1944-ben is jobb volt mint a háború előtt, s az említett csökkenés sem volt olyan mérvű, amely veszélyeztette volna a normális gazdálkodás rendjét. Az állatok létszáma nagyjában a békebeli szinten mozgott, sőt szarvasmarha állományunk (a trianoni területre számítva) 1944 februárjában is, a csökkenés ellenére jóval nagyobb volt, mint 1935-ben. 1. táblázaú 1935 1942 II. 1. 1944 II. 1. darab Ló Szarvasmarha (bivaly nélkül) Sertés Juh 853 009 1 885 548 4 435 523 1 448 493 900 434 2 364 782 4 669 922 1 708 464 859 976 2 187 225 4 099 293 1 319 226 Az ország hadszíntérré válása mezőgazdaságunknak is tragikus, esztendőkre kiható vészthozó eseménye volt.' A pusztulás országos volt, ha nem is sújtotta egyenletesen az ország minden részét. „Tolna és Baranya vármegyékben aránylag a békeállapot uralkodik" — írja beszámolójában 1945 május közepén a földmívelésügyi miniszter megbízottja, és hozzáteszi: az állatállománynak 80—90%-a megvan. A szomszédos 1. Békeelőkészítő anyag, Országos Mezőgazdasági Könyvtár. ] ;{ Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 193