Maertens György: A „Rába” gépkocsigyártás története (A Közlekedési Múzeum Közleményei 5., 1980)

XIII. Az 1951 utáni események 57

tor -f- tartalékalkatrész kapacitásra tervezett gyárban a gyártás fejlesztését a következő szerint ütemezték: db 550 2 630 7 000 13 000 Miután az MVG-ben a futóművek és licencmotorok gyártásának beindításával a legfontosabb főegységek gyártása megindult, reális alap jött létre a nehéz tehergépkocsik hazai gyártásához. A járműcsalád fejlesztésénél három alaptípusból indultak ki: normálplatós kocsi pótkocsival, nyerges-szerelvény és billenőteknős kocsi. A fejlesztés 1967-ben kezdődött meg. 1968-ban a gyártmányfejlesztés súlypontja a közúti tehergépjármű különböző típusainak kifejlesztése, kísérleti járművek elkészítése, a mellső és hátsó futóművek módosított változatainak elkészítése volt. Kísérleti célra elkészült 5 db kéttengelyű platós tehergépkocsi, 5 db kéttengelyű nyergesvontató, 1 db háromtengelyű nyergesvontató, összesen 5 db kétféle típusú pótkocsi. A tehergépkocsik, a nyergesvontatók a hozzájuk tartozó megfelelő két- és háromtengelyű pótkocsikkal és félpótkocsikkal 38 tonna összgördülősúlyú szerelvényeket alkotnak. A gyártás előkészítésénél vezérelv volt a tipizált elemek alkalmazása, hogy ezek variálásával kis sorozatú gyártás esetén is sokféle igény gazdaságosan kielégíthető legyen. A járműcsalád kifejlesztésébe a MAN-cég is bekapcsolódott. 1968 decemberében megállapodás jött létre az MVG és a MAN között: a nyugatnémet cég Győrött készült hátsóhíd-alkatrészek ellenében MAN tehergépjármű-vezetőfülkéket szállít. 1969 májusában a Budapesti Nemzetközi Vásáron már megjelentek az MVG tehergépkocsik, melyek a vásár után tízezer kilométeres árubemutató körutat tettek a Szovjetunióban. 1970-ben megindult egy 16 tonnás 215 LE-s gépkocsiból és egy 22 tonnás, háromtengelyű pótkocsiból álló szerelvény sorozatgyártása. Az 1971-ben kezdődött újabb ötéves tervidőszakban a piaci igényeknek megfelelő, jól bevezetett gyártmányokkal kívánta a vállalat a termelési érték növekedését elérni. A cél megvalósítása érdekében a már meglevő termelési kapacitás további fejlesztésére volt szükség. Ezen időszak nagy beruházásai között szerepelt a Magyar Vagon- és Gépgyár motorgyártó és futóműgyártó kapacitásának befejezése. A beruházások útján létrehozott fejlesztés és kapacitásbővítés képezte az MVG számára kitűzött magasabb feladatok teljesítésének biztosítékát. A közútijármű-gyártás további fejlődésének biztosítéka volt az 1972 júniusában Moszkvában aláírt megállapodás, amelynek értelmében 1973 folyamán a gyár 1 milliárd forint értékben exportált hátsó futóműveket legnagyobb üzleti partnerének, a Szovjetuniónak. Azt a lendületes fejlődést, amely 1964-ben a közútijármű-gyártás területén a vállalatnál megindult, jól jellemzik az 1970—77. évek termelési adatai: Év 1968 1969 1970 1971 64