A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)
IV. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 317 - Bálin Sándor: A Mátra kismotorkerékpár 319
:. aj "•:: 223. ?7el/H/U9-í/l95p. , yi/j. jaoU^áwif _ttotortta«a, /Sp.XIII.S«t.W*«iő-ut XX./ t c ;j5 - •Ö •Hu. C3>. áé>Z 11. ábra Urbach üzemét az V. sz. Autójavító N.V.-be olvasztották; az irat dátuma :1950. április 25 sorozatgyártáshoz szükséges anyagok beszerzése egyre nehezebbé vált. A gyújtómágnesek, a porlasztók, a csapágyak vétele, devizális okok miatt megszűnt. A vázcső elemeinek előállítása is akadozott, az államosított Weiss Manfréd Müvek kapacitása még csekély volt, elsősorban a saját, tehát a Csepel márkanevet viselő kerékpárok és motorkerékpárok gyártásához szükséges cső mennyiséget állította elő. Időközben újra jelentkezett az indiai üzletember, ám másodszor sem sikerült üzletet kötni. A tornyosuló nehézségek ellenére a Mátra 100-asok és a 125-ösök 1946-tól ismét megjelentek a versenyeken. Komolyabb eredményeket 1947-től értek el. A január 26-án megrendezett budai versenyen a 125-ös Mátra, nyergében Temesváry-wdX a 2. helyre futott be. A későbbi versenyeken, a 100-as és a 125-ös kategóriákban többnyire győztek. Azokban a hónapokban, években se szeri se száma nem volt az un. háztömbkörüli versenyeknek ezekből egyidejűleg tucatnyit is rendeztek az országban, publicitást nem igen kaptak, legfeljebb a helyi sajtó írt róluk. Budapesten is sok ilyenféle futamot írtak ki. A nagyobb versenyeken, mint amilyen a Péti PSE Budán, május 11-én megtartott futamai voltak, a 100-as kategóriában Szabó Andor, a 125-ösben Gaál István a 2. lett. Mindketten Mátrával küzdöttek végig a távot. Júniusban, az FTC salakversenyén az 1. és a 2. helyre Mátra-jármű került. 1948-ban Szűcs Lászlónak, Németh Emil-nek, Nosz.ek Istvánnak köszönhetően a nagyobb versenyeken győztesként vitték célba a Mátrákat. Az eredmények növelése érdekében, Urbach László tuningműhelyt rendezett be villája alagsorában, Budán a Tóth Lőrinc utcában. A Mátrák ismét keresettek lettek. Csakhogy a Csepelekkel egyre nehezebben konkurálhatott, hiszen azokat valóban nagy sorozatokban gyártották a Csepel Motorkerékpáigyár N.V.-ben. 1948-ban, 1949-ben még sikerrel állták a sarat a Mátrák, ám az egyre jobb minőségű Csepelekkel nehéz volt megkűzdeniök. A hatalmas Csepel Vas-és Fémművek és az alig egy-két tucat embert foglalkoztató Urbach cég versengésének kimenetele előre látható volt. 1948 őszén, 1949 tavaszán már a MOGÜRT beszállításai sem voltak zavartalanok, a Mátrák összeszerelése lelassult. Urbach ekkor vasúti hajtányok gyártására vállalkozott. E vállalkozása is jól indult: a Mátra motoros hajtányokat jóvátételként szállította az ország Jugoszláviába. 1949 késő őszén az évadzáró versenyen ismét a Mátra ért elsőként célba. Voltaképpen e verseny tekinthető a hattyúdalának. Urbach cégét 1949. december 28-án államosították s ezzel megszűnt a Mátra háttérbázisa, amely nélkül pedig a versenyzés elképzelhetetlen. A telepet 1950-ben az V. sz. Autójavító Nemzeti Vállalathoz csatolták, s ezzel megszűnt a Mátra gyártmányok léte (11. ábra). Urbach László az elkövetkező években több helyen is dolgozott, de a motoros járművekkel 329
