A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Rév Pál: A budaörsi közforgalmú repülőtér létesítésének története 503

Ennek napirendje során foglalkoztak egy új repülőtér létesítésének ügyével. 8 Ezen az ülésen a miniszterelnök hivatkozott egy korábbi, 1934. nyarán megtartott minisz­tertanácsi ülésre, ahol részletesen tárgyalták egy, a Csepel-szigeten létesítendő repülő­tér ügyét. Elmondta: erre a célra 120 katasztrális hold terület áll rendelkezésre. A kereskedelmi miniszter akkor is és újabb előterjesztésében is ellenezte a Csepel ­szigeten repülőtér berendezését. Szerinte az oda telepítendő repülőtér a már ott léte­sített csepeli nemzetközi szabadkikötő jövőben tervezendő továbbfejlesztését akadá­lyozná. A miniszterelnök e minisztertanácsi ülésen bejelentette, hogy egy másik lehetőség megvalósítása is kínálkozik. Budaőrs térségében 110 holdnyi területet hoztak illetékes szervek javaslatba. A szakértők e területet erre a célra alkalmasnak tartják. A hadsereg szakemberei katonai szempontból is kitűnőnek találják. A terület megközelítése könnyű, a balatoni műút mellett van, a Belvárostól a 6 1/2 km-re. A főváros — tette hozzá a miniszterelnök — 500 000 pengővel járul hozzá a költ­ségekhez. A Minisztertanács ezen az ülésén a Budaőrs határában létesítendő új repülőtér mellett döntött. Az országos főhatóságnál egyszerű volt a döntés. Az előterjesztésben foglaltakkal szemben észrevétel, módosító javaslat nem hangzott el. A fővárosnál viszont — noha a politikai többség biztosította a javaslat elfogadását — nem lehetett teljesen figyel­men kívül hagyni az ellenzék észrevételeit, tiltakozásait. A szabályok szerint a Fő­városi Tanács Törvényhatósági Bizottsága közgyűlése elé kerülő ügyeket — hason­lóan az országgyűléshez — előzetesen szakbizottságok tárgyalták meg. Fővárosi viszonylatban a budaőrsi repülőtér létesítésének ügye a polgármester 1935. június 27-én kelt és a Törvényhatósági Bizottság közgyűléséhez intézett „Nem­zetközi közforgalmú repülőtér céljára terület szerzése''' címet viselő terjedelmes elő­terjesztéssel kezdődött. 9 A beadvány az alábbiakat tartalmazta. Budapestnek nincs megfelelő repülőtere. Mátyásföld távolsága a fővárostól kb. 13 km, és nehezíti a gyors megközelítését a ceglédi vasútvonal és a Kerepesi út keresz­tezésénél levő sorompó gyakori és hosszantartó lezárása. A repülőtér és épületei elavultak (fabarakok), fejlesztésére nincs lehetőség. A Légügyi Hivatal és a Kereske­delemügyi Minisztérium szakbizottsága megvizsgálta a repülőtér céljára javaslatba hozott 18 területet, de különböző okokból azokat nem tartotta megfelelőnek. A bi­zottság figyelme az előkészítésnek ebben a szakában fordult a budai Őrsöd-dűlőben, a Kőérberki út mentén, a Budapest—Bécs vasútvonal északra fekvő részben, Budaőrs község határába átnyúló lapályos területre. A bizottság ezt a területet megtekintette, kérésükre különböző szakértők is megvizsgálták. Az illetékes szervek a megszemlélt helyet légiforgalmi, közlekedési, valamint idegenforgalmi és topográfiai szempontból a nemzetközi közforgalmú repülőtér céljára minden tekintetben alkalmasnak találták. Ezután a polgármesteri előterjesztés ismertette a repülőtérnek kiszemelt terület elő­nyeit. A főváros központjából gépjárművel, kifogástalan, akadálymentes útvonalon (Hegyalja út—Csend u.—Budaőrsi út—Kőérberki út) 10—12 perc alatt megközelít­hető. BHÉV és vasúti járattal is elérhető. Szép a fekvése, a repülőgép utasaira kedvező benyomást tesz. Természeti szépsége alkalmassá teszi, hogy a repülőtér kirándulóhely is legyen, ezzel a repülőtér és a repülés népszerűségét növelné. A nyugatról érkező légi járműveknek kb. 20 km-rel rövidíti meg pályáját. Ezen kívül nem kell a város felett átrepülni. A repülés biztonságát veszélyeztető magas építmény 500 méteres öve­8 Magyar Országos Levéltár (MOL); K 27—1935. IV. 11. 9 Budapest Főváros Levéltára (BFL): IV. 1403 o. Törvényhatósági BSz. Közgy.jzk. 1935. év. 286. p.; Polgármesteri Iratok 53. 276/935. V. sz. 508

Next

/
Oldalképek
Tartalom