A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Rév Pál: A budaörsi közforgalmú repülőtér létesítésének története 503

zetben nem található. A környékét övező dombok, csúcsok megkönnyítik a levegőben való tájékozódást.

10 A polgármesteri előterjesztés e bevezetés után tér rá a leendő létesítmény anyagi vonatkozásaira. Megállapítja, hogy a repülőtér létesítése és fenntartása állami feladat. Tekintettel azonban arra, hogy a repülőtér idegenforgalmi és így közvetve gazdasági előnyöket jelent a fővárosnak, méltányos, hogy anyagilag is áldozatot hozzon. A téma fontossága miatt, — valamint mert ez több helyen és alkalommal szenvedélyes vitát váltott ki — érdemes a polgármesteri tájékoztató e részét szó szerint idézni: „Javaslatot teszek a t. Közgyűlésnek, hogy a terület mintegy 1000 XI200 méter kiterjedésű részét szerezze meg repülőtér létesítésére. Az áldozatot összegszerűen még nem lehet pontosan megállapítani. Bizonyosra vehető, hogy a megszerzendő terület a 200 kot. holdat nem fogja meghaladni. A terület kisajátítási árát sem lehet még meghatározni. Ezért a szükséges fedezet engedélyezésére nem tudok végleges javaslatot tenni. Tekintettel, hogy a repülőtér létesítése sürgős, kívánatos a szükséges munkák (talajegyengetés, füvesítés, építkezés, közművesítés) megindítására a terület birtokbavétele. A barátságos egyezségre hajlandó tulajdonok kielégítésére egyelőre 600.000 pengő jóváhagyását kérem. Ennek az összegnek a fedezete a 21 millió pengős OTI kölcsön beruházó program módosításával biztosítható. Eredetileg ebből 600.000 pengő a Kőbányai úti aluljáró építését szolgálná. A MÁV a ceglédi vonalának az ún. halálsorompó kiküszöbölése mellett való vezetését mérlegeli. Ezért nem lenne helyes az aluljáró építésével a MÁV elgondolásának elébe vágni. Tekintve, hogy a Kőbányai-úti aluljáró építésének a lehetősége a jövőre halasztódott, nincs akadálya, hogy erre a célra előirányzott 600 ezer pengőt a repülőtérnek kijelölt hely megszerzésére fordítsuk. Amennyiben a MA V mégis a kőbányai alsó állomás fenntartása mellett döntene, gondoskodom, hogy az aluljáró ügye a kőbányai városrész érdekeit teljesen kielégítse. A repülőtér céljaira szolgáló terület megszerzéséhez szükséges további költségek engedélyezésére külön fogok előterjesztést tenni.'" A polgármesteri előterjesztés további részei nem kevesebb problémát, tisztázásra szoruló kérdést vetnek fel. A repülőtér céljára alkalmasnak minősített terület 2/5-e Budaőrs község része volt. Biztosítani kellett, hogy a jövendő repülőtér egész területe jogi, hatósági és közigazgatási szempontból egységes és osztatlan legyen. Az előterjesztés ennek érdekében kéri a közgyűlést, hogy mondja ki: a repülőtéri területet abban a feltevésben szerzi meg, hogy a kormány intézkedik ennek kártalanítás mentesen Budapesthez csatolásáról. (A 74 kat. hold és 170 négyszögöl terület átcsatolása a BM 62.106/1942. sz. rendelettel csak 1943. január 1-én történt meg.) Egyben a kormány rendelje el közérdekből a kisajátítási jogot és mentesítse a fővárost a szokásos ingatlanvagyon átruházási illeték fizetése alól. A polgármester előterjesztésében erősen érződött a szervilizmus. Például elismeri, hogy a terület megszerzésével a főváros tulajdonképpen állami feladatot teljesít. Ennek ellenére a kormány felé nem feltételként jelölte meg az előbb felsorolt kívánalmait, elvárásait, hanem az előterjesztésben „abban a feltevésben szerzi meg" kifejezést használja. A kutatás során nem találtam írásos nyomát annak, hogy a kormány nyomást gyakorolt volna a főváros vezetőire vagy felkérte volna a repülőtérnek kijelölt terület 10 Hültl Hümér válasza ezekre az érvekre: „Tévedés, hogy a ködből kiálló hegycsúcsok a repülőtér könnyebb meghatározását segíti. Mikor a gép ködbe merül, megszűnnek a meghatározó körülmények, a pilóta bizonytalanná válik." Közlekedési Múzeum archívuma. Jelzet: Kézirattár 744. Hültl hagyaték 1935. 509