A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Bálint Sándor: A BART története 1937-től 1947-ig 417

A BÁRT törekvését a főváros közigazgatási bizottságának március 8-án tartott ülésén megvitatták.

5 Az egyik bizottsági tag megjegyezte, hogy a BÁRT olyan vonalakat kért, amelyek a BSZKRT üzleti érdekeit érintik, a villamos és az autóbusz vonalaknak bizonyos konkurrenciát teremtenek anélkül, hogy erre szükség volna. Nem tartja helyesnek, hogy a főváros vonzatához tartozó, viszonylag elfogadható úthálózattal rendelkező környéki településekre beengedjék a BART-ot. Szendy Károly alpolgármester közölte, a főváros területére befutó vonalakra ő sem tartja helyesnek az engedélyek kiadását, legfeljebb azzal a megszigorítással, hogy a BÁRT Budapest közigazgatási határán belül — eltekintve a végállomástól — megállót nem létesíthet, tehát belső személyfuvarozást nem vállalhat. A külső vonalak megindítása pedig nem károsítja a város érdekeit, a BSZKRT ugyanis a közeljövőben úgysem tudja járműparkját oly mértékben bővíteni, hogy a környéki vonalak mindegyikén működjék. Ugyanakkor bejelentette, hogy az eddig átvett BÁRT vonalak nyereségesnek ígérkeznek. A miniszter április 3-án 7436/1937. X. számon 10 évre engedélyt adott a BARTnak,

6 hogy: 1. Szigetszentmiklós—Csepel közötti 10 km hosszúságú, 2. Csepel Szent Imre tér—Csepel Kertváros közötti 1,5 km hosszúságú, 3. Csepel Szent Imre tér—Királyerdő közötti 2,5 km hosszúságú, 4. Csepel—Pestszenterzsébet—Kispest közti 8 km hosszúságú, 5. Pestszentlőrinc—Pestszentimre közti 8 km hosszúságú, 6. Budapest—Rákospalota—Fót—Mogyoród közti 20 km hosszúságú, 7. Budapest—Rákosszentmihály—Árpádföld közti 8 km hosszúságú 8. Budapest—Pomáz—Csobánka—Pilisszentkereszt—Dobogókő közti 35 km hosszúságú és 9. Tököl—Csepel közti 15 km hosszúságú útvonalon járassa autóbuszait. Az engedély előírta, hogy az i-es vonalon napi legalább 2 fordulót (vagyis négy járatot), a 2-esen napi legalább 5 fordulót, a 5-ason napi legalább 5 fordulót, a 6-oson (amely Budapest Garay térről indult) napi legalább 3 fordulót, a 7-esen (amely Budapest Erzsébet királyné út és a Hajtsár u. sarkáról indult) napi legalább 20 fordulót, a 5-ason (amely a Blaha Lujza térről indult) napi legalább 1 fordulót, a P-esen napi legalább 1 fordulót köteles a BÁRT teljesíteni. Az engedély eltiltotta a vállalatot attól, hogy Csepel—Pestszenterzsébet között és Rákospalota belső forgalmának javítására részjáratokat indítson. De ugyanezt megengedte a Rákosszentmihály HÉV állomás—Árpádföld közti szakaszon. A főváros területén, a végállomás kivételével, utast fel nem vehetett, megállók létesítését megtiltotta számára. Kirándulásra alkalmatlan időben Budapestről Dobogókőre menő járatát szüneteltethette. Pomáztól kifelé részjáratok indítására is kapott engedélyt. Áz okirat előírta a megállóhelyeket jelző táblák felszerelését és ezek alatt a helyi közigazgatás és a minisztérium által jóváhagyott menetrendek kifüggesztését. A viteldíj tekintetében úgy határozott, hogy a vállalat személyenként és kilométerenként legfeljebb 10 aranyfillért számíthat fel. Az egy méternél alacsonyabb gyermekek, ha külön ülőhelyet nem foglalnak el, díjtalanul utazhatnak. Az utastérben el nem helyezhető csomagokért darabonként a személyviteldíjnak legfeljebb a 25%-át kérheti. 5 Fővárosi Közlöny (F. K.), 1937/15. 498. p. 6 F. L. XI. 1519. 7. doboz. BÁRT engedélyek. 35. d. 420