Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)
URALMI JELKÉPEK - SZABÓ PÉTER: A meztelen kard szerepe a vegyes házakbeli királyok hatalmi szimbolikájában
erejének jelképe lett. A magyarországi nádor kardja az erősödő magyar rendiséget, a nemesi vármegyék haderejét szimbolizálta. 15 A kivont kard azonban nemcsak az uralkodó és a rendek eltérő viszonyáról szólt. Szimbólumként más ceremoniális kontextusokban a XV. századi hatalmi szerkezetek idomulási lehetőségeiről is beszélhetett. Ez a szerepe az újabb francia történetírás terminológiáját használva a „régi keret", a császárság és az „új keret", a királyság reprezentációs illeszkedésében érvényesült. 16 Magyar történeti vonatkozásai miatt különösen érdekes a meztelen kard eme integrációs szerepével foglalkoznunk. Választott korszakunk idejére esik Luxemburgi Zsigmond magyar király és németrómai császár uralma, akinek császári reprezentációjában kitüntetett szerepet élvez a kivont kard. Itt a meztelen kard értelmének fölfedésében többet segítenek a pecsétábrázolások jelképes megfogalmazásaihoz igazodó, sűrített kompozíciójú rajzok, képes krónikák. Ezek sorába tartozik Gélre herold címerkönyvének egy képe, ami a választófejedelmei által körülvett császárt a felségpecséteken szokásos jogar és glóbusz mellett a bírói pecséteken szereplő kivont karddal tünteti fel: a meztelen kard a császári reprezentációban a legfelsőbb igazságszolgáltatás jelképeként értelmeződött. Ulrich von Richental krónikájának egy képe, mely a históriai igényt visszaszorítva inkább emblematikus megközelítéssel szól Zsigmondról, a Lodiban tanácskozó uralkodó mögött egy kivont kardot tartó ifjút ábrázol, akiről minden túlzó következtetés nélkül gondolhatjuk, hogy a római király igazságosztó szerepét jelképezte. 17 Nem kizárt, hogy a Zsigmond ajándékozási kultúrájában oly fontos szerepet játszó, sodronyzománcos díszítésű, szász választófejedelemnek juttatott kard szintén a Zsigmond kezéből leszármaztatott legfelsőbb igazságszolgáltatásra emlékeztetett. Ha ez a feltételezésünk igaz, adva lenne a kard szimbolikájára vonatkoztatottan a császári és a királyi reprezentáció összefonódá15 Később, a Habsburg-magyar királyok pozsonyi koronázási ünnepségein a francia udvari szokásokat burgundi közvetítéssel befogadó spanyol-Habsburg etikett hatására megjelent a meztelen kardot meghordozó lovászmester reprezentációja. A francia királyi, a burgundi hercegi, a spanyol-Habsburg és a bécsi, prágai osztrák-Habsburg udvari etikett összefüggéseiről: Pinz von Bayern, Adalbert: Das Ende der Habsburger in Spanien. München, 1929. Bd. I. 54. 1563. szeptember 8-án Pozsonyban Miksa magyar királlyá koronázásakor Tahi Ferenc főlovászmester vitte a meztelen kardot. Istvánfi Miklós: Magyarország története, 1490-1606. Fordította Vindovich György. Debrecen, 1871. 1. kötet. 478. Miksa spanyolországi neveléséről, spanyol kapcsolatairól újabban: Hóvári János: A hűtlen Dobó. Budapest, 1987. 34-39. Az 1556-tól a Habsburg-ház osztrák ágára hagyományozott német-római császári cím új reprezentációs igényeket hívott életre a Habsburg-magyar királyok ünnepségein, A császári és a magyar királyi reprezentáció ettől kezdve egymás mellett, sokszor egymásba olvadva szerepelt. III. Ferdinánd 1637. február 15-én Pozsonyban megtartott koronázási ünnepségén például: „Az császár az maga koronáit, sceptromát, pallosát, arany almáját és egy igen szép metallumát az palatínus uram szállására küldötte látni, melyeket, valakinek kedve volt hozzá, megláthatott minden. Azután penig az szentegyházbeli sekrestyében az magyarországi koronát is, az több eszközökkel, úgymint sz. István k. pallosával, sceptromával, köntösével, czipellősével láthatta, a ki hozzá férkezhetett." Jelen tanulmányban később fejtjük ki, hogy a császári reprezentációt jellemző kivont kard, mennyire hatott a magyar királyi reprezentációra. Itt „az császár lovon jütt vissza, előtte lovon az udvari marsall (lovászmester) hajadon fővel egy meztelen pallost hozott." Berényi György naplója az 1634/5-ik soproni és az 1637/8-ik évi pozsonyi országgyűlésről. Kiadta Komáromy András. Történelmi Tár, 1885. 137. 16 „Cadres anciens, cadres nouveaux." Használja: Carpentier, Jean - Lebrun, Francois (ed.): Histoire de l'Europe. Paris, 1990. 160-161. 17 Lavírozott tusrajz Gélre herold címerkönyvébol. Bruxelles, Bibliothcque Royale Albert.; Elemzi: Marosi Ernő: Zs. 25. Császár és választófejedelmek „Gélre" herold címerkönyve. In Beke - Marosi - Wehli: i. m. 2. kötet. 30. Richental, Ulrich von: Chronik des Konstanzer Konzils. Konstanz, Rosgartenmuseum. F. 6 r . Zsigmond Lodiban, 1413 őszén.
