Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban
A VÁROSI ÁTALAKULÁS KÉRDÉSEI ÉS SZÍNTEREI - Horváth J. András: Új emberek az Újvárosházán – az egyesített főváros első közgyűlésének társadalmi összetétele 23-52
egyik igazgatósági tagja, a Nemzeti Színház orvosa, az Orvosi Könyvkiadó elnökhelyettese, az Orvosegylet vezetőségi tagja és evangélikus presbiter is volt. A nevesebb orvosok közül városatya volt még többek között Patrubány Gergely, a főváros tiszti főorvosa, Batizfalvy Samu, Mezey Adolf. ki írók, tudósok, művészek és egyéb humánértelmiségiek jelentősége is - ha nem is olyan mértékben, mint az orvosoké - a korábbiakhoz képest megnövekedett. A részvénytársasági vezetői posztokat is magukénak mondható tehetősebbek közül olyan hírességek is helyet foglaltak a közgyűlésben, mint a valamivel később a Külső-Józsefváros társadalmi viszonyait Gazdag szegények című regényében mélabús részvéttel ábrázoló Jókai Mór, a lelkes külső-józsefvárosi, aki korábban ugyan - mint annyian mások - elítélte a virilizmust, ám most ő is ilyenként foglalt helyet a közgyűlésben. De megtalálhatjuk ott a Deák-pártiakhoz közel álló, s olykor hivatalt is vállaló olyan neves tollforgatókat, mint Csengery Antal vagy Falk Miksa; vagy az ellenzékiek közül említhetjük Horn Edét és Tolnay Lajost. A tudósok közül pedig feltűnik a névjegyzékekből Ballagi Mór, valamint a „hatvani prépost" Horváth Mihály, Hunfalvy János, történetírók, a mérnök Zsigmondy Vilmos. A főrészvényesként nem jegyzett többi humán értelmiségi zöme virilista sem volt, hanem jellemzően kemleti képviselőként jutott mandátumához. Ide sorolhatók az olyan állami és városi tanintézetek abban az időben jobbára neves tanárai, mint pl. az egyetem és a Királyi Katolikus Gimnázium történész-tanára Ribáry Ferenc; Say Mór, természettudós, a budai főreál vagy Ney Ferenc, a pesti reáltanoda igazgatója. Az egyetemi, tudományos szférát Hatala Péter pesti rektor, Apáthy István jogászprofesszor vagy Toldy Ferenc, az egyetemi könyvtár igazgatója képviselheti - valamennyien a IV. kerületi (belvárosi) választók jóvoltából. A TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉG SZÍNTEREI Az egyesített főváros képviseleti szervének megújulása, személyi összetételének módosulása, felfrissülése bizonyos mértékig az új testület mentalitásának, korábbi társadalmi szokásrendjének módosulását is jelentette. A régi és az új képviselők társadalmi aktivitás, érdeklődési körük változásai, kötelezettségvállalásaik jellemzői tekintetében ennek megfelelően némileg különböztek egymástól/' 1 Általánosságban megállapítható a törvényhatósági bizottság testületének nagyfokú társadalmi aktivitása, hiszen ezekben az években többségük (52,4%) tagja volt egyik vagy másik - az esetek többségében egyszerre több - pest-budai egyházi, szakmai, politikai, jótékonysági, kulturális, avagy valamely, közvetlenül a városi hatóságok felügyelete alatt állott intézmény vezető, ellenőrző testületének. Vajon milyen különbözőségeket fedezhetünk fel ebben a vonatkozásban a régi és az új képviselők között? Az aktivitás szintjét illetően sem tekinthető azonosnak a két csoport, hiszen míg az 1873 előtt is már városatya 230 személy közül 150 rendelkezett ilyenféle társadalmi elfoglaltsággal (65,2%), addig a 242 új tag körében csupán 96 (39,7%) társadalmilag aktívnak tekinthetővel találkozunk. Egyesület/intézménytípus Az új közgyűlési tagok hány szervezetben A régi közgyűlési tagok hány szervezetben (Szervezet) vezetőségi tagok Szervezetek vezetőségi tagok Szervezetek száma % száma % Szakmai 56 32.6 87 25,3 Kulturális 33 19,2 75 21,7 Jótékonysági 32 18,6 64 18,6 Egyházi 29 16,8 24 7,0 Politikai 14 8,1 26 7,6 Városi kezelésben lévő intézmény 8 4,7 68 19,8 ÖSSZESEN 172 344 37
