Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Kubinyi András: Csepel áttelepítése az 1838-as árvíz után = Die Übersiedelung Csepels nach dem Hochwasser im Jahre 1838 471-475

KUBINYI ANDRÁS Csepel áttelepítése az 1838-as árvíz után A Tanulmányok Budapest múltjából előző kötetében foglalkoztunk Csepel XVIII. századi és a XIX. század eleji népességével. Most a. község életére nézve olyan nagyon fontos áttelepülést kívánjuk ismertetni. Ha mai térképen megkeressük Csepelt, fővárosunk legtekintélyesebb ipari elővárosát, azonnal feltűnik a városközpont szabályos települése. Bz, a derékszögben érintkező utcákból és középen a legfontosabb középületeket tartalmazó térből álló terület nyilvánvalóan igazolja, hogy mesterséges telepítés történt. Valóban, Csepel eredetileg nem itt épült. A régi Csepel még a XIX. század első felében is ősi helyén állott, a Dunának Budafokkal átellenben fekvő partján.

1 A falu népe, miként a térkép is mutatja, hosszú, egysoros utcában élt. Fekvése a falut Buda felé fordította, bár a század első negyedétől egyre inkább a Pesttel való kapcsolatok lesznek döntők, ahogy erre már az 1828-as összeírás is rámutat.

2 Nemsokára megváltozik azonban a helység földrajzi fekvése, és ez még közelebb hozza Csepelt Pesthez. Ezt a változást a Pest életében is oly szomorúan nevezetes 1838. évi árvíz hozta meg. Az árhullám ez év március 10-én érte el a Csepelszigetet, és keresztül tört a gátakon is. A lakosság még néhány napig védekezett a gátak kijavításával, és új gátak emelésével, de 14-én az ár percek alatt elöntötte a falut.

3 A lakosság a falu mögött elterülő, szárazon maradt dombokra menekült. A csepeli katasztrófa híre hamarosan elterjedt, és a hatóságok igyekeztek mindent megtenni a végveszélyre jutott község lakóinak érdekében. József nádor intézkedésére egy gőzhajó élelmiszert szállított a megszorult csepelieknek. A hajóval Széchenyi István gróf is meglátogatta a falut.

4 Az árvíz szerencsére nem követelt emberáldozatot, még az állatállományt is sikerült néhány disznó kivételével megmenteni,

5 azonban a helység 114 házából 106 teljesen elpusztult, és a megmaradt 8 épület is összeomlás előtt állott.

6 Tönkrement a lakosság ingóságainak egy része is. A hatalmas, 94,7%-os kár

7 miatt a község és az uradalom vezetősége arra gondolt, hogy nem engedi kitenni a falut újabb árvízveszélynek, és ezért nem járult hozzá a leomlott falu eredeti helyén történendő új felépítéséhez. A község vezetői az uradalomhoz fordultak, hogy az ármentes területeken kapjanak új falu-helyet. Az uradalom ki is jelölte az urasági juhaklak melletti, az árvíztől mentesen maradt területet a község részére. 471