Budapest Régiségei 24/3. (1977)
Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164
Nagy Lajos király halála után Erzsébet özvegy királyné újra a francia házasság tervét kovácsolja ki. 1384 március 7-én VI. Károly francia király Garai Miklós magyar nádort - e francia-magyar nexus legfőbb mozgatóját - a francia királyi nagytanács tagjává nevezi ki. Pártjuk támasza Alsáni Bálint biboros is, a pécsi egyetem kancellárja. 1385-ben VI. Károly követei Budán per procura megkötik Valois Lajos - Francia Lajos - orlér*nsi herceg és Mária magyar királynő házasságát. Ehhez a magyar országtanács is hozzájárul. (Ezzel Zsigmondot gyakorlatilag kitaszitják a magyar udvarból. ) A királyi házasság tervét 1385 június 27-én Frangepán György korbáviai gróf, a magyar királynő tanácsosa jelenti a velencei dózsénak. Amikor is Losonczi László erdélyi vajdával, Frangepán János vegliai gróffal s mintegy százötven főnyi magyar lovagcsapattal már Padova felé tart, hogv Franciaországból Lajos "királyt" behozza. á49 A francia és a magyar udvar házassági terve ellen összefog Kis Károly sziciliai király, a magyar trón egyik aspiránsa és Vencel római és cseh király, Luxemburgi Zsigmond bátyja. Sőt a pápa is tart attól, hogy a francia szövetséggel erősödő Magyarország megszűnik a szentszék támasza lenni. Közben Budán lezajlik Kis Károly bevonulása s pünkösdi királysága. Majd Zsigmond seregei élén tér vissza Magyarországra s mire a Valois Lajos "királyt" behozó lovagsereg Délfranciaországból tovább haladna, Párizsba ér Zsigmond magyar trónfoglalásának s házasságának meg nem másitható hire. Froissart szavai minden diplomáciai aktánál jobban jellemzik ezt a helyzetet. Egyben Nagy Lajos kora Magyarországának helyzetét is. ". . .Mikor még élt a magyar király - ti. Kis Károly - a magyarországi bárók és prelátusok azt tervezték, hogy az idősebbik királyleányt, Margitot - recte: Katalint, majd Máriát -, ezt a szép és ifjú hölgyet Franciaországi Lajoshoz. Valois grófjához Orléans hercegéhez) adják felségül, az (előző) franciakirály fiához és a mostani király (VI.Károly) öccséhez, mert ugy gondolták, hogy közöttük marad Magyarországon és igy pótolni fogja Lajos királyt. Midőn Magyarország királya meghalt, nagy küldöttséget menesztettek Franciaországba a királyhoz és nagybátyjaihoz üzenve, hogy Magyarország királynéja idősebbik lányát Valois Lajos grófnak szánja. Az ajánlatot a király, nagybátyja! és a franciaországi bárók nagyon csábitónak és megtisztelőnek tartották, csak az az egy dolog aggasztotta Őket, hogy Valois grófja igy nagyon messze kerül otthonától és a nemes francia királyságtól. Mindezt összevetve mégis lehetetlen volt nem óriási jelentőségű dolgot és Valois grófjának • nagy szerencséjét látni abban, hogy Magyarország királya lehet, a világ egyik nagy keresztény hatalmáé. Ezért igen nagy tisztességgel fogadták a királyné és az ország küldötte magyarokat, elhalmozták őket gyönyörű ajándékokka l és velük ment Magyarországra francia követként Maillezais püspöke, (Pierre de Thury) és Jean La Personne, aki magyarországi tartózkodása alatt prokurációban eljegyezte a hölgyet Valois grófjával. Aztán a püspök viszszatért Franciaországba, hasonlóképpen Jean ur is. .. Valois grófja jó ideig igy irta alá a nevét: Franciaországi Lajos, Magyarország királya . . . " ,:íöu 'Froissart szövegében három mondatrészt kurziváltam. Az egyik arra utal:mennyire számottevő tekintélye volt a XIV. századvégi Magyarországnak a kor nyugati udvaraiban. Froissart, az udvari ember a francia s az angol udvar véleményének szócsöve. Szövegének másik kitétele azokról az ajándékokról szól, amelyekkel a magyar követség tagjait Franciaországban elhalmozták. Ilyen ajándékok visszonzása lehetett a Képes Krónika átnyújtása Is V,, vagy VI. Károly francia királynak. És itt - a magyar Anjouk udvari kultúrájával, művészetével kapcsolatban - hadd tegyek egy rövid visszapillantást a Nagy Lajos kornak arra az udvari művészetére, amelyhez szobrainkat is kapcsolni véljük. Elsősorban nézzük: mennyi súlyt helyezett a magyar udvar művészeti alkotásokra? Az Anjouk már a század elején nagy művészeti kultúrát, müvészetszeretetet hoztak magukkal Itáliából Magyarországra. 351 A nápolyi udvar pompája összefügg azzal: amikorNagy Lajos anyja - Piaszt Erzsébet - Rómába zarándokol, nem kevesebb, mint 400 000 aranyat ajándékoz el. Más adatok szerint Erzsébet királyné ezúttal 27 000 márka szinezüstöt, 17 000 márka finom aranyat és 4 000 vert aranypénzt vitt magával,fél köbölnyi forintos pénzt és annyi dénárt, amennyit csak elég lehetett az ország határáig. 1343 június 8-án indult Visegrádról, hogy tengeri utón érje el Apuliát. Nápoly után Rómát kápráztatta el ajándékaival: látogatása napját utóbb - hálából ajándékaiért - ünneppé tették a Szent Péter templom papjai. áo ^ Ezzel közel egyidőben Nagy Lajos király trónraléptekor az ifjú uralkodó elzarándokol eszményképének, Szent László királynak nagyváradi sírjához. Devóciója mélységes: az ő -/ 107
