Budapest Régiségei 24/3. (1977)
Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164
Nagy Lajos - idején válik nemzeti-vallásos kultusszá Szent László tisztelete: alakja ott van minden váltópénzen és minden freskált templomfalon. Utóbb, 1370-ben Lajos király állíttatja fel Nagyváradon a három magyar szentkirály szobr át. 35< * (Mária királynő monográfusa, Márki Sándor mind a szobrok elhelyezését, mind az aacheni magyar kápolna alapítását Mária királynő születésével hozza kapcsolatba.) 1370. január 2-án az aacheni kápolna alapitóleveiében ezeket irja Lajos király: "elődeink, Szent István, Szent László és Szent Imre könyörgé.seinek érdeme az, hogy idáig minden vállalkozásunk sikerült és, hogy az Isten jóvoltából nekünk jutott ország határa szélté.benhosszában annyira és olyan csodálatosan kiterjedt. . ."355 Aachenen kivül Maria Zell alapítása is Nagy Lajos európai horizontú politikájának művészettörténeti emléke. Áttekintve e két magyar Anjou-alapitás művészettörténeti tükrét,bizony több kérdést vetnek fel azok, mint amennyire megfelelnek! Ehhez az Anjou mecenatúrához kapcsolódnak azok a - máig megmaradt - műtárgyak is, amelyek alighanem Piaszt Erzsébet királyné 1356 évi marburgi, kölni és aacheni zarándokutjával kapcsolatosak. Nagy Lajos anyja ezúttal Schweidniczi Anna császárnővel indult zarándokúira. Különös érdekességül emléke Erzsébet királyné zarándokutjának az a Magyarországi Szent Erzsébet alakját ábrázoló faszobor, amelynek köpenyét az Anjouk liliomai boritják. , (A szoboralak kezében a marburgi templom modelljét tartja, jobbjával egy - a lábánál esengő - szegénynek alamizsnát nyújt. ) Számos más műtárgy is kapcsolódik ehhez a - talán Nagy Lajos császári aspirációira utaló - egyházművészeti ajándék-körhöz. Meg kell még emlékeznünk Piaszt Erzsébet királyné hires házioltáráról. ^ 7 A Nagy Lajos és anyja által a zárai székesegyháznak adományozott Szent Simon koporsóról. A marseillei székesegyháznak juttatott királyi ajándékokról.^ 8 Ezek - és a hajdani Magyarországon megmaradt - nagy építészeti alkotások, a sok-sok Szent László ciklust megjelenítő falkép, vázolják fel azt a művelődéstörténeti hátteret, keretet amelyből szobraink galériája elénk áll. Ha a magyar kutatók nem is, de a lengyelek annál inkább ehhez az Anjou mécenátushoz számitják nagy nemzeti zarándokhelyüknek Jasna Gorának alapítását, s a híres Miasszonyunk táblaképnek - Anjou liliomos dísszel való - megfesttetését. XXX Szobraink pusztuláskora Az elmondottak vonatkoznak a szobrok keletkezése időszakára. Néhány szóval azonban le kellene zárnunk azt a kérdést is: mikor, mely építészettörténeti vagy köztörténeti oknál fogva kerültek földbe szobraink? Felfogásom szerint Zsigmondnak 1410-zel kezdődő nagy építkezései voltak előidézői annak, hogy mind a Nagy Lajos palotát, mindpeclig az Anjouk házikápolnáját megbolygatták. A palota területén - a nyugati, Anjou szárnyon - ez az átépítés , mind azt a padlófűtés záródugóinak eltávolítása mutatja -, a földszinti padlók mélységéig terjedt. E^kkor kapott uj vízmüvet is a palota. Ismeretes, hogy a későbbiekben - az 1420-as évektől- Zsigmond érdeklődése elfordult Budától. Alig járt Magyarországon s - noha még 1436-ban is büszkélkedett budai palotájával 360 _ i) nna menti építkezései színhelyévé, uj, második fővárosává Pozsonyt tette. így ezeket a Nagy Lajos - Mária s az ifjú Zsigmond - kirához kapcsolódó szobrokat az 1410-es, 1420-as években talán azzal a szándékkal emelték le helyükről, hogy valaha egyrészüket reponálják. Egyideig valamilyen fészerben, szobrászmühely sarkában állhattak is. Valószínű azonban, hogy a palotát ért kisebb nagyobb hányattatások idején rongálódásuk már menthetetlenül megkezdődött. Eltűntek koronáik, fém-, vagy üveff-betéteik. (Meglehet, hogy be sem tették ezeket.) Itt-ott szándékos rongálás is érte őket. Zsigmond építkezései Budán már életében elakadtak. 1432-ben a burgundi Bertrandon de la Brocquière facér francia építőkkel találkozik Pesten, akik az abbamaradt budai munkák miatt dologtalanok. Ugyanezt példázza a Csonka torony befejezetlensége is. De ezt mondja Bonfini is, amikor a Zsigmond által megbolygatott nyugati, Anjou szárnyat "ad occasum vetustum opus mondum instauratum" jellemzéssel illeti. "" * 108
