Budapest Régiségei 24/3. (1977)

Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164

ányka főt (a gyámkövet!) és a Női szent fejszobrát Gerevich ehelyt János mesterfeltételezett szobrásznak tulajdonítja. Eszerint 1374 előtt faragták voína azokat. A haj-megmunkálásoknak budai analógiái beható vizsgálatára főként azoknak a honi művészettörténészeknek figyelmét kívánom felhívni, akik - más és más előítéletből, kiindulásból és meggondolásból - budai szoborcsoportozatunknak korban és kvalitásban homogén anyagát időben akár egy évszázadra is szét akarják húzni. A szőrme a XÍI-XIV. században a nyugati lovagi öltözködésnek, az előkelőségnek múlhatatlan kelléke. Maga a szőrmefajta is rangjelzés. Királyok, hercegek a herntelint s a cobolyt, lovagok a nyest prémjét viselik. - A. Latour. : Der Pelz in der Mode. Ciba-Rundschau, 123. sz. 4605. 186. A capuccio, vagy - franciául - chaperon már a XIII. századi Itáliában megjelenik. Ragyogó kék capucciót látunk Simone Martini 1320 és 1330 között festett Szent Márton sorozatán. Assisi, Szent Ferenc egyház. Több chaperonos alakot látunk az 1330-as években miniált - magyar vonatkozású - Anjou-legendáriumban is.. 187. Leletünk a feltárás végén, a lelőhely legalsó rétegében, az ép apostol-alakkal egyazon mélységben került elő. Ez eleve kizárja azt a feltevést, mintha a világi s az egyházi rendeltetésű szobrok más-más időpontban kerültek volna földbe. Az egész lelétcsoport zárt és egyidejű! 188. Hasonló csuklya a nürnbergi Szép kut egyik apostolfején is (a másik kettőn turbán). W. Pinder, i. m. 129. (Heinrich Parler) 189. A feltáráskor - amikor minden szobrot elkereszteltünk -, Nérónak becéztem. Erre a főre céloztam Anjou István herceggel, "Haragos Istvánnal" kapcsolatban, 1976-ban megjelent kis Corvina-kötetemben. 190. A szobrokkal együtt talált minden egyes leletnek, - leletcsoportnak méginkább - szerepe lehet e csodálatos leletanyag megsemmisülésének, de még keletkezésének meghatározásában is. Erre pedig argiyival is inkább szükség van, mert leleteimmel kapcsolatban - alig egy esztendő alatt - avatott s avatatlan emberek körében máris számos tévképzet kapott lábra. Kiterjedtek ezek a - tárgyi alapokat nélkülöző - vélekedések és bölcselkedések szobraink keletkezésére éppenugy, mint megsemmisülésük magyarázatára. 191. A két - összeillesztett és összeragasztott - tárgynak leltári száma: 74.149.1. Feuerné Tóth R. : Középkori hypocaustum a Margitszigeten. Budapest Régiségei 20 (1963)444. Feuerné Tóth R., i. m. 434-435. Fusch 1910 évi disszertációja nyomán: Fusch: Über Hypokausten-Heizungen und mittelalterliche Héïzungsanlagen. Dissert. Kgl. Technischen Hochschule zu Hannover. 1910. 194. Feuerné Tóth R.

, i. m. 427. 195. Balogh J. : A művészet Mátyás király udvarában. Budapest 1966, I. 53. lap, 2, jegyzet. 196. Hol állott az óbudai királynői vár? Magyar Mérnök és Épitész Egylet Közleményének melléklete. 1943. 5. sz. -Ugyanezeket a kőcsatornákat 194 9/51-ben magam is feltártam, azonban mivel azok a jelenlegi református templom alatt álló romokba vezetnek bele, sem pro, sem contra nem tudok állást foglalni a Kálvin utcai rom hajdani padlófűtésének kora kérdésében (Zolnay L„ ) 197. Zolnay L. : Az esztergomi vár, Budapest 1960, 78. 198. Haiczl K. : A garamszentbenedeki apátság története. Budapest 1913, 99. 199

* Zolnay L. : Vízmüvek a magyar középkorban. (1953) MTA Müsz. Oszt. Közleményei 22 (1958) 5. 200. Lőcsy Erzsébet sz, közlése, 201. Szakái Ernő sz. közlése (Az átfúrt kőpadló, töredékét a XV. században márjys akkjori építkezések falazókövének használták). - A visegrádi fürdőszobákról: Héjj M. ; À visegrádi királyi palota. Budapest 1970, 27. 134