Budapest Régiségei 24/3. (1977)
Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164
202. H. Gyürky K. közlése: Budapest Régiségei 23 (1973) 274-275. 203. Bertalan Vilmosné sz. közlése. 204 » Zolnay L. : Ásatási napló (Budai vár, 1949 szept. 28-tól). Budapesti Történeti Múzeum Adattára, 1/3. - 2413/1954. lelt. sz. 52 lap - A naplóban emiitett pecsétnyomó a felhévizi Szent Lélek ispotályé volt. Ennek valószinü helyét a tipárium megtalálásánál negyedszázaddal később sikerült hitelesitenem. L. "Budapest" c. folyóirat, 11 (1974) évf. dec. szám. 205. Gerevich L. : Castrum Budense. Arch. Ért. 79 (1952) 155-156. (Holl Imre elmélete). " Voit P. -Holl I. : Hunyadi Mátyás budavári majolikagyártó műhelye. Budapest Régiségei 17 (1956) 73-82. 206. Gerevich L. : A budai vár feltárása. Budapest 1966, 103. 207. Az Anjou kor egyik pompás cserépkályháját tártuk fel 1974-ben, szobraink szomszédságában. A Zsigmond féle nagy térrendezés koráig az egyik, a déli lerombolt városrészben állt ház melegét szolgálta. 208 * Voit F. , i. m. Budapest Régiségei 17(1956)85. - Holl I. : Középkori kályhacsempék Magyarországon. Budapest Régiségei 18 (1958) 211-278. 209. Ferenczy K. -Gergelyfi A. : A diósgyőri vár. Budapest 1961, 29. lap, 2. kép. 210 * Horváth H. : Budapest művészeti emlékei. Budapest 1938, XXX, tábla. Kérdőjellel a budai Nagy boldogasszony templomból s a XÏV. századból származtatja. Ugyané szobor-torzót Gerevich L. : A budai vár feltárása, Budapest 1966, 331. lap, XI. tábla, 1. sz. alatt a budai várból való leletként tünteti fel. 211. Gerevich L. : A budai vár feltárása. Budapest 1966, 331, XI. 1-5. kép. v. ö. Budapest története II. kötet, Budapest 1973, 255-258. (A Nagyboldogasszony templomi torzfejet az 1370-es évekre datálja. ) 212. Jelenleg - 1975-ben - a Budapesti Történeti Múzeum kiállításán. 213. Bertalan Vilmosné szives szóbeli közlése. A műtárgy jelenleg még publikálatlan. 214. Ezek az analógiák felmerülnek- ugyané munkám során - azzal a kicsiny, Janus-arcú "jocus"-szal, szobrászi jux-szal kapcsolatban is, amelyet a 4-es - az un. "konzolos"helyiségben találtunk meg, 1973-ban. 215. "Ad occasum vetustum opus nondum instauratum..." Antonius de, Bonfinis Rerum Ungaricarum Decades, Ediderunt J. Fógel, B. Iványí et L. Juhász. Tomus IV. Pars I., De cas IV, , Liber VII., 95-96. sor. Budapest, 1941. 146. 216. Ennek a herold-tartottá Anjou cimernek néhány adatát 38. sz. szoborleletünk leirásával kapcsolatban ismert ettem. 217. Az F betűvel jelöltek Feuerné Tóth Rózsa idézett munkájából. A Z betűsek a magam információi. 218. Szent Bernát cellájának hypocaustumáról van szó. A szent 1153 aug. 20-án Clairvauxban halt meg. 219. Bertalan Vilmosné hívta fel figyelmem arra: az esztergomi Balassa Bálint Múzeum olyan kődugókat Őriz, amelyek Tatáról származnak. 220. Horváth H. :1 Budapest művészeti emlékei. Budapest 1938, 75., XL VIII. sz. jegyzet: "Szökőkút töredékei XV. század közepe. Szabadon álló pilléralaku szökőkúthoz ijartoző homokkőből faragott két töredék. Mindkettőn azonos kőfaragó jellel. A sarko:k on a párkány alatt elhelyezett torzfejü vízköpő. Találták a Váralja utcában, a testőrlaktanya felett* A halászbástyái kőemléktárban. " 1. Horváth II. : Buda a középkorban 29.; XL VIII tábla. ' \ Horváth más munkájában - Budai kőfaragók és kőfaragójelek, Budapest 1935, 99. 1. és XV. tábla, 4 - 5. - a] XV. század közepére datálja ezt a szökőkutat. A szökőkút korábbi elemeinek első irodalmi nyomát 1932-ből Horváth H. : a Fővárosi Múzeum Kőemléktárának leiró lajstroma. (Budapest 1932) c. müvének 21. lapján találtam. 135
